Történelem
Felsőörs, Veszprém felől érkezve a Balaton északi partjának egyik kapuja. A völgyekkel szabdalt fennsík már ősidők óta lakott. Nem messze, a Király-kúttól északra található a Szeleta-kultúra korából való vörösfestékbánya, mely a Peszei-forrás „vonaldíszes kerámia kultúrájából” származó edénycserép leleteivel bizonyítja, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt már e tájon is megjelent az ember. A rómaiak is hosszú ideig, az I-IV. századig éltek itt szőlőt művelve a falut körülölelő lankákon. Felsőörs a honfoglalás korában már bizonyítottan lakott. 1082-ben említik először egy királyi oklevélben, 1269-ben Örs falu, illetve 1272-ben „villa Wrs”-ként szerepel. A közelében művelt kőbányák miatt nevezték még Vágóörsnek, Kővágóörsnek is. Lakói kezdetben a királyi és királynéi udvarnak alárendelt udvarnokok, tárnokok, szakácsok, szőlőművelő vincellérek, lovászok voltak.
Az Örsi nemzetség már a XII. században is itt élt. Rátold nembéli Buhna és annak fia Ugra ispán az 1130-as években palotát építtetett a Malomvölgy sziklás oldalán, melyet két oldalról patak vett körül. A Miske palota elnevezést valószínű az építtető unokájáról I. Miskéről kapta. Ők kezdték építtetni a családi temetkező helynek szánt templomot, melynek védőszentje Mária Magdolna, kegyura az ebből a nemzetiségből származó Batthyány-család. Az Örsi család a templomépítéssel egyidejűleg egy világi prépostságot hozott létre. Név szerint 1290-től ismerjük az örsi prépostot, Veszprémi Mártonnak hívták. Egy veszprémi nemesember fia volt, aki sok birtokkal gyarapította a prépostságot.
A XIV. századtól új földesurai vannak a falunak, a Fajszi és Vámosi Ányosok, a Szentgyörgyi Vincze család. Említést érdemel, hogy ekkor kezdenek nagy szőlőterületeket telepíteni, amely a felsőörsi jobbágyokra is jellemző. A török hódoltság idején 1529-ben élte át a falu az első támadást, melynek során feldúlták és elpusztították. A devecseri Cháron András foglalta vissza fegyvereseivel. Ekkor 22 adófizető és 15 puszta porta volt a faluban. Veszprém elfoglalása után szinte elnéptelenedett a falu.
Az 1550-es évektől megjelent a reformáció. A paraszti nép tömegesen csatlakozott hozzá, elsősorban azért, hogy szabaduljon az egyházi adótól. A birtokos Ányos család is reformátussá lett. Az 1606-os zsitvatoroki béke után falunkra is nyugalmasabb évek következtek. Békésen működtek a malomvölgyi malmok. A kuruc harcok az 1700-as évek elején csak átvonulóban érintették a falut. Az 1711-es pestisjárványban viszont sokan meghaltak.
1732-ben Padányi Bíró Márton felsőörsi prépost, később veszprémi katolikus püspök parancsot adott az új préposti kúria megépítésére. Ezzel egyidejűleg a volt préposti házban működő református imaházat leromboltatta. 1736. júliusában Mária Magdolna napján a templomból is kiűzte a reformátusokat. 1737-re a templom helyreállítása elkészült. A diadalívre ekkor került a Batthyányiak ma is ugyanitt látható címere.
A reformátusok 1740-ben egy kis kőtemplom építésébe kezdtek a Mórocza Gergely ajándékozta telken. Mellette haranglábon egy 100 és egy 40 fontos harang, a lelkészlak és a református iskola. A szőlőhegyek rendben tartására 1752-ben Szőlőhegyi Cikkelyek címmel megjelent rendelkezés 31 pontban szabályozta a hegyközség életét.
A reformátusok 1740-ben egy kis kőtemplom építésébe kezdtek a Mórocza Gergely ajándékozta telken. Mellette haranglábon egy 100 és egy 40 fontos harang, a lelkészlak és a református iskola. A szőlőhegyek rendben tartására 1752-ben Szőlőhegyi Cikkelyek címmel megjelent rendelkezés 31 pontban szabályozta a hegyközség életét.
1830-ban Oláh János a „Balaton mellyéki tudosítások barátságos levelekben” című cikkében így ír: „Itt a szőlőhegyen, ha valaki keresztülmegyen, és az ő szóllások szerint lyukas pincét (kinyílt ajtajút) talál és hívatlanul bé nem tér, azért dorgálást és szemrehányást nyer.”
Az 1880-as évekből megjelent a teljes szőlőkultúrát megsemmisítő filoxéra vész. A Veszprémben megalapított amerikai szőlőtelepről szállították a vesszőket. Cseh Sándor református lelkész irányításával 1886. május 17-én helyezték el az új református templom alapkövét és 1887. szeptember 29-én avatták.
Az 1890-es években Vurglich Ágoston prépost nagyarányú tatarozást hajtott végre a katolikus templomon és a préposti kúrián. 1899, a század utolsó éve jelentős kulturális esemény: a lakosság szellemi erősítésére megalakult a katolikus olvasókör.
Falunk híres szülötte Pápay Sámuel nyelvész és irodalomtörténész 1770. március 8-án született. Legnagyobb érdeme egy magyar nyelven megírt rendszerezett irodalomtörténet, a Magyar literatúra esmérete címmel, valamint a polgári közigazgatás és törvények magyar nyelvű szótára. 1827-ben halt meg. „S neve, mintha csillag gyúl…”- áll az emlékezetét őrző táblán.
A református temetőben két 1848-as síremlék áll. Kovács D. István közhonvéd, a Kmetty hadosztály tüzérmestere meghalt 1889. március 11. Körössy Imre honvédtiszt, meghalt 1883-ban. Emléküket kopjafával őrizzük a hősök kertjében, valamint emléktáblával az első és második világháborús hősök nevét. A falu meghatározó egyéniségei voltak: Gáty Ferenc református lelkész (1899-1993.), aki 56 éven keresztül szolgált a faluban. Mint a kulturális élet zászlóvivője zenekart hozott létre, s feleségével együtt mintegy 100 felsőörsi gyereket tanítottak zenére. Körmendy József prépost úr, aki a 60-as évek száműzöttjeként került a kommunista diktatúra által kifosztott, egykor gazdag prépostság élére, templomot tatarozott, lelkeket gondozott, majd nyugalmazásától haláláig érseki könyvtárosként dolgozott a veszprémi róm. kat. érsekségen.
„El ne feledd az ősöket,
kik erdők, mocsarak helyén mezőket,
utat szőlőt neveltek és falvakat.”
Írja Keresztury Dezső költő, aki Veress D. Csaba Felsőörs évszázadai című könyve elé a beköszöntőt írta.
Felsőörs szülöttje
Felsőörsön született Pápai Sámuel nyelvész (1770-1827), az első magyar nyelvű irodalomtörténet megalkotója. Emléktáblája a Civilház falán látható.

1992-ben került kiadásra a település történelmével behatóbban foglalkozó „Felsőörs évszázadai” című könyv, melynek elektronikus változatát itt érhetik el.
Címer
Felsőörs település hivatalos címere egy álló, háromszög alakú pajzs, melynek kék mezejében 1/4:2/4:1/4 arányú hasítással osztott vörös-ezüst-vörös pajzsfő található. Az ezüst mezőben lebegő helyzetű, kétleveles zöld szőlőfürt. A szélső vörös mezőkben lebegő helyzetű arany hársfalevél. A kék mezőben ezüst halmon nyugvó arany fészkében ülő, vörös csőrű ezüst pelikán, amint három kicsinyét táplálja. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.

A település legkorábbi történetét idézi a vörös mezőben megjelenő arany hársfalevél, mely a Rátót (Ratold)-nemzetség címerképe. A szőlőfürt a településre jellemző szőlőművelésre utal, arra, hogy az itt élő emberek évszázadok óta fő foglalatosságként szőlőműveléssel foglalkoztak.
A Rátót (Ratold) nemzetségből származott az Örsi-család valamint az itt birtokos másik, a Peszey-család is. A felsőörsi ágból való Miske ispántól származik a Batthyány család. A Batthyányak meghatározó szerepe folyamatos volt a település életében, ha birtokosságuk időnként meg is szakadt, a felsőörsi Prépostság kegyurasága folyamatos volt. Az ő címerükben szerepel a fiókáit etető pelikán, mely a település címerének is központi eleme lett.
A címerben a pelikánt dombon nyugvó fészkében találjuk. A domb a Miske-tetőt jelképezi, azt a dombot, ahol a Rátót-nembeli Buhna ispán és fia, Ugra ispán palotát építettek az 1130-as években.
Természeti értékek
Malom-völgy természetvédelmi terület
Malom-völgy helyi jelentőségű védett természeti terület


Malom-völgyi Tanösvény
A tematikus táblák tartalma:
2. állomás: A fontosabb fafajok.
4. állomás: A környék geológiája.
5. állomás: Felsőörs virágos növényei
6. állomás: Felsőörs madárvilága.
7. állomás: Felsőörsön folytatott gazdálkodási tevékenységek
8. állomás: Az erdőben előforduló állatok.
Forrás-hegyi Geológiai Tanösvény
Földrajz
Lesz-e rétegtani „aranyszög” Felsőörsön? – Vörös Attila cikke, mely megjelent A Természet Világa 1998/II. különszámában. A cikk a szerző engedélyével olvasható itt.
Felsőörs, Forrás-hegy – Vörös Attila írását olvashatják itt.
MR1 Kossuth Rádió – Geológiai tanösvény (MP3)
Egyházak
Díszpolgárok
Dr. Körmendy József prépost

A 2003-as esztendőben kapta meg Felsőörs díszpolgára kitüntető címet néhai Dr. Körmendy József prépost, a településen végzett több évtizedes kiemelkedő, eredményes munkásságáért.
Körmendy József (1911-2005)
Dr. Körmendy József 1911. december 12-én született a Veszprém megyei Külsővaton.
Gimnáziumi tanulmányait a pápai bencéseknél, illetve a veszprémi piaristáknál végezte, majd a veszprémi szeminárium növendéke volt.
1935. június 23-án szentelték pappá. Többfelé teljesítette papi szolgálatát, s közben 1938. június 24-én a budapesti Pázmány Péter Egyetemen kánonjogból doktorrá avatták.
Disszertációját a veszprémi püspöki jogi kérdésről írta.
Az Országos Levéltár után kijuthatott a bécsi HOF- és Staats Archívba, s ösztöndíjjal Rómába is.
A háború előtt zalaszentgróti káplán, majd 1943-tól 1961-ig nyárádi plébános volt. Közben 1944-ben tábori lelkészi szolgálatot végzett.
1961-ben a Veszprémi Püspökség felsőörsi prépostságának plébánosa lett. Felsőörsi évei alatt a románkori templom restaurálásának feladatát nagy hozzáértéssel és szeretettel oldotta meg.
1974-től a káptalani és püspöki levéltár igazgatói teendőit is ellátta.
Dr. Körmendy József, mint Felsőörs prépost-plébánosa, 30 éven keresztül világító fáklyaként irányt és példát mutatott számunkra. Emlékét és sírhelyét felsőörsi hívei ma is hűen őrzik.
Gáty Ferenc

A 2003-as esztendőben kapta meg Felsőörs díszpolgára kitüntető címet néhai Gáty Ferenc református lelkész, a településen végzett több évtizedes kiemelkedő, eredményes munkásságáért.
Gáty Ferenc (1899-1993)
Gáty Ferenc Pápán született s az ottani református gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a pápai református teológián folytatta.
Balatonkenesei segédlelkészkedés után 2 évet Skóciában töltött tanulmányúton.
1927-ben választották meg Felsőörs lelkipásztorának.
Sokoldalú, képzett, művelt fiatalemberként a falu kulturális életének egyik zászlóvivőjévé vált. Dalárdát alapított, melynek felekezeti hovatartozás nélkül minden tehetséges felsőörsi ember tagja lehetett.
Zenekart hozott létre, mellyel klasszikus műveket szólaltatott meg, emelve a közösségi ünnepek fényét.
Felesége hűséges társa volt a közel 100 felsőörsi gyermek zene és nyelv tanításában. Téli esték előadás sorozataival hozzájárult az ismeretterjesztéshez, felesége a nőneveléshez.
Lelki gondozója volt a település idősebb lakóinak, és sokoldalú tudásával részt vállalt a közéletben is, nagy sikerű színdarabokat szervezett, zenét szerzett, verseket írt.
Az 1948-as államosításig a lelkipásztorkodás mellett tanítói munkát is ellátott a falu elemi iskolájában.
58 éven keresztül szolgálta Felsőörsöt, és messzire tekintő jövőbe látásával, szerteágazó szolgálatával kivívta a felsőörsi emberek tiszteletét.
Emléke ma is él a szívekben.
Kaszás Zoltánné

A 2008-as esztendőben kapta meg Felsőörs díszpolgára kitüntető címet Kaszás Zoltánné nyugállományú tanítónő Felsőörs ifjúságának oktatásában, nevelésében több generáción keresztül végzett tevékenységéért.
Kaszás Zoltánné szül.: Bak Gizella (1933-2013)
Kaszás Zoltánné, Bak Gizella 1933. január 22-én született Körösladányban. Szüleivel és testvéreivel 1945-ben, 12 évesen költözött Felsőörsre, s a 7-8. osztályt a helyi iskolában végezte el. Középiskolába Veszprémbe, a Tanítóképző Intézetbe jelentkezett, ahol az 5. év végén sikeres képesítő vizsgát tett, megkapta a tanítói oklevelét. 1953. szeptember elsején visszatért a felsőörsi iskolába, de akkor már az összevont 2-4. osztály tanítójaként.
Egész pályafutása alatt a felsőörsi kisdiákokat tanította betűvetésre, olvasásra, számolásra, a természet ismeretére. Oktató munkája mellett nevelői tevékenysége során szeretetre, emberségre, a másik ember tiszteletére nevelte a gyermekeket, akik élete személyes példája miatt is példaképüknek tartották. Diákjai sorsát egész életük során figyelemmel kísérte, szívesen hallgatta meg örömüket, bánatukat, mindig volt jó tanácsa számukra, bármikor hozzá fordultak.
1988. évi nyugállományba vonulásáig több generáció nevelésében, tanításában részt vett, s indított el azon az úton, amelyen mind több ismeretre szert téve megállhatták helyüket a világban.
Nyugdíjas éveiben is aktív tagja maradt a község közéletének, tevékenységével, jelenlétével segíti Felsőörs kulturális és társadalmi életét.
Felsőörs ifjúságának több generáción keresztül tartó oktatásában, nevelésében múlhatatlan érdemeket szerzett, s ezzel kivívta a község polgárainak elismerését, tiszteletét, szeretetét.
Tislér Gyuláné, Vilma Néni

Tislér Gyuláné, Felsőörs Község Díszpolgára
(1960. Káptalanfüred – 2016. Felsőörs)
Káptalanfüreden (ma Balatonalmádi része) született 1940. május 2-án. Felsőörsre 1960. január 30-án költözött, amikor házasságot kötött Tislér Gyulával. Három fiúgyermekük született. Nyugállományba vonulásáig Káptalanfüreden, egy ifjúsági táborban dolgozott. A nagycsalád és a munka mellett Felsőörs közösségi életébe is aktívan bekapcsolódott. 1986 augusztusában a helyi Vöröskereszt szervezet titkárává, 1988-ban a Nyugdíjasklub vezetőjévé választották. 1996-ban Vöröskeresztes munkájáért kitüntetést kapott.
2006-2010 között az önkormányzat népjóléti bizottságának (külsős) tagja.
Felsőörs szépítéséért, kulturális-közösségi életének színesítéséért tett sokat aktív nyugdíjasként is. Társaival önként vállalta a Hősök kertje gondozását, virágosítását.
A református gyülekezet és a gyülekezeti ház aktív önkéntese, a nyugdíjas közösségi élet egyik mozgatója, a Búzavirág Nyugdíjasklub vezetője, a Búzavirág Dalkör oszlopos tagja volt.
A díszpolgári cím átadására családja jelenlétében 2016. július 22-én, a 25. Felsőörsi Falunapok és Búcsú nyitóünnepségének keretében került sor.
Rásky Imréné

Rásky Imréné Felsőörs Község Díszpolgára
(Vászoly, 1937. – Felsőörs, 2021.)
Rásky Imréné Vászolyon, katolikus családban Szente Terézként látta meg a napvilágot. Három testvére volt. Iskoláit Balatonfüreden és Sopronban végezte. Sopronban 2016-ban vehette át gyémántdiplomáját. Iskoláit befejezve helyezték Felsőörsre óvodavezetőnek. Akkor, az 1950-es években, még csak egy csoport volt az óvodában. Az 1990-es évek végén történt nyugdíjba vonulásáig Ő felelt a dadus, a szakács munkájáért, az óvoda élelmezéséért, működéséért, a felsőörsi kisgyermekek testi, lelki fejlődéséért. Minden évben óvodai bált szervezett, mely akkoriban a felnőttek számára is a közösségi élet egyik színtere volt. Férjével, Rásky Imrével Felsőörsön ismerkedett meg. Az 1980-as évek elejéig a Fő utcán laktak, majd a Csöpp utcában építették föl házukat. Két fiúk született. 1998 után a választások, népszavazások alkalmával működő helyi választási bizottság és szavazatszámláló bizottságok aktív tagja volt. Ebben a minőségében mindig a pártatlanság és kiegyensúlyozottság értékét képviselte. 10 évig szülői munkaközösségi vezető volt a felsőörsi iskolában, amíg fiai itt koptatták az iskolapadot. Élethivatását, a kisgyermekek nevelését nyugdíjba vonulása után sem adta fel. Sok felsőörsi kisgyereknek volt pótmamája.
Szívügye volt a falu közkertjeinek ápolása, szépítése, saját kertje is példamutató rendezettségű volt mindig. Évek óta oszlopos tagjaként dolgozott a „Magyarország legszebb konyhakertjei” nevű országos mozgalom helyi bírálóbizottságában, ezzel is szorgalmazva a valaha hagyományos, rendezett falusi porták körüli földek önellátó, élelmiszertermelő művelését.
Teri néni mindenkit ismert. Kíváncsian érdeklődött az újonnan beköltözöttek iránt is, sokan vele találkoztak elsőként a faluban. Figyelte a település eseményeit, közéleti alakulását. Rendszeresen részt vett rendezvényeinken, vigyázó, kíváncsi tekintete kísérte valamennyiünk munkáját, igazi lokálpatrióta volt.
A díszpolgári cím átadására családja jelenlétében 2016. július 22-én, a 25. Felsőörsi Falunapok és Búcsú nyitóünnepségének keretében került sor.
Berecz Zsombor

Berecz Zsombort, a tokiói olimpián vitorlázás, finn dingi hajóosztályban ezüstérmet szerzett világ- és Európa-bajnok vitorlázót, Felsőörs Képviselő-testülete 2021-ben Felsőörs díszpolgárává választotta.
Életútja:
- április 26-án Budapesten született, öt testvére van.
A Velencei-tavi Vízisportiskola SC-ben kezdett versenyezni.
2005-ben nyerte első felnőtt magyar bajnokságát laser hajóosztályban.
2013-ban hajóosztályt váltott, innentől finn dingiben versenyzett.
2016-ban Barcelonában ezüstérmet szerzett az Európa-bajnokságon finn dingi hajóosztályban.
2018-ban sporttörténelmet írt, amikor Aarhusban (Dánia) aktív olimpiai hajóosztályban a magyar vitorlássport első világbajnoki aranyérmét megnyerte.
Hajóosztályában 2020-ban és 2021-ben is megnyerte az Európa-bajnokságot.
2021-ben a tokiói nyári olimpián finn dingiben ezüstérmet szerzett. Berecz Zsombor ezzel az eredménnyel a magyar vitorlássport legjobb olimpiai eredményét érte el.
2013 óta él Felsőörsön feleségével, Nórával. Három gyermekük, Botond, Anna és Mátyás már Felsőörsi otthonukba születtek. A csopaki Procelero SE tagja. Itt tartja összes érmét és kupáját, hogy a klub színeiben vitorlázó gyerekek láthassák, mit lehet elérni, ha küzdenek céljaikért.
Berecz Zsombor, Felsőörs lakója, minden idők legsikeresebb magyar vitorlázója.
Felsőörs, 2021. augusztus 23.


Rásky Mihályné

Rásky Mihályné – Felsőörs Község Díszpolgára
(A méltatásra a 31. Felsőörsi Falunapok és Búcsún került sor, 2022. július 23-án.)
Rásky Mihályné, Kozma Zsuzsanna néven 1946. május 22-én született Felsődörgicsén. Tapolcán, a Batsányi János Gimnáziumban érettségizett, majd a Tanárképző Főiskolán Pécsett magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Tanított Öskün, Berhidán, Herenden, majd a veszprémi Dózsa György Általános Iskolában, ahonnan igazgatóhelyettesként vonult nyugdíjba. 1984-től a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetben először magyar-történelem szakfelügyelői, később szaktanácsadói feladatokat látott el történelem, hon- és népismeret, etika szakon, melyet az intézet fennállásáig folytatott, majd címzetes szaktanácsadó lett. 1996-tól közoktatási szakértő: tanügyigazgatás, szervezet- és minőségfejlesztő szakirányban. 2006-tól a balatonalmádi Polgármesteri Hivatal oktatási referense 2013-ig, majd a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása közoktatási szakértője.
Helytörténeti munkássága kiemelkedő és példaszerű. Akkreditált továbbképzéseket vezetett a hon- és népismeret tanításának módszertana, világvallások – vallási világok, ember és társadalomismeret, etika témaköreiben. Közülük a hon- és népismeret országos hírűvé vált, „Beszélő kövek közt” címen megjelent tankönyvét és módszertani leveleit számos más megye is megrendelte és átvette tapasztalatait. „Az örökséget ápolni mindannyiunk kötelessége” című szöveggyűjteménye szaktanácsadói munkájának eredményeit adja közre, amelyben többek között a hallgatók legjobb 60 záródolgozata is helyet kapott. A Honismereti Szövetség rendezvényein (Honismereti Akadémiák, Iskola és Honismeret, Ifjúsági Honismereti Konferenciák) rendszeres előadója. Jelentős munkát végzett a dózsavárosi iskola pedagógiai és iskolatörténeti gyűjteményének gyarapításában, fejlesztésében.
Ciklusokkal ezelőtt Felsőörs Község Önkormányzat képviselő-testületének tagja, később a testület mellett működő bizottságban tag. Évekig vezette a felsőörsi Honismereti Kört, melynek során az őskortól az újkorig Felsőörs egész történelmét feldolgozta, rendezvényeket, versenyeket szervezett. Aktív tagja a felsőörsi református gyülekezetnek, évekig volt presbiter. A hon- és népismeret, helytörténet területén ma is rendszeresen publikál, országos folyóiratok mellett a helyi újságban, a Felsőörsi Hírmondóban is. Nemzeti ünnepeink visszatérő szónoka. Az idén megjelent „Kincsek, emlékek őre – Felsőörs” helytörténeti és értéktári összegző kiadvány társszerzője.
Sokoldalú, áldozatos munkáját szakmai szervezetek ismerték el.
1996-ban a Kossuth Szövetség elismerő oklevelét vehette át,
1998-ban a Honismereti Munkáért Emléklapot,
2002-ban a Veszprém Megyéért Dícsérő oklevelet,
2004-ben Magyar Köztársaságért bronz érdemkeresztet
2005-ben Dózsa Iskoláért emlékplakettet
2008-ban honismereti munkájáért az Országos Honismereti Szövetségtől Bél Mátyás díjat,
2018-ban a Felsőörsi Hímzőműhely által alapított Örökség díjat
2019-ben a Dózsa György általános iskola 80 éves jubileumán pedig aranydiplomáját vehette át.
Dr. Vízi Béla

Dr. Vízi Béla Felsőörs Község díszpolgára – egyetemi docens, a kémiai tudományok kandidátusa
(Jászapáti 1936 – Ajka 2020)
1936-ban született Jászapátin. Vegyészmérnöki diplomáját 1961-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen (a mai Pannon Egyetem) szerezte. Ezt követően 41 éven át volt az Általános és Szervetlen Kémia Tanszék oktatója.
Az 1960-as évek végén a képzőművészettel is behatóbban kezdett el foglalkozni. A kezdeti években elsősorban érmekkel, főleg arcképi érmekkel és kisdomborművekkel foglalkozott. Később egyre több szobrot készített a kémia formáinak és jelképeinek felhasználásával. Szobrai hazai, majd Európa számos országában rendezett kiállításokon vettek részt osztatlan sikert aratva. Ezt jelzi, hogy a „Rózsaillat” nevű szobra az I. Európai Kémiai Kongresszus lógója, a „Foton részecske” pedig a Holland Királyi Kémiai Társaság Foton-díja lett. Számos művét sokszorosította a Magyar Kémikusok Egyesülete, hogy ajándékba adhassák neves vendégeknek. Többek között a 2006-ban, Budapesten megrendezett Első Európai Vegyészkongresszus Nobel-díjas kémikusainak is.
Szobrairól 10 könyve jelent meg és 17 hazai, valamint 7 külföldi önálló kiállítása volt.
Feleségével, Dr. Orosz Annával 1980-ban költöztek Felsőörsre. Nagy szerepet játszott a jelenlegi polgármesteri hivatal felsőörsi tulajdonba kerülésében. Amikor az akkori tulajdonos, Nemesvámosi TSZ 5.000.000 Ft-ért adta volna el az épületet, több levelet is írt a minisztériumba, hogy segítséget kérjen. Sajnos sokadik hivatalos levélküldés után sem kapott választ. Aztán a szerencse mégis rámosolygott és amikor Köpeci Béla, az akkori művelődési miniszter ellátogatott az egyetemre, hivatalos ügyben, sikerült találkozniuk. Dr. Vízi Béla saját autójával hozta ki a minisztert Felsőörsre és mutatta be a falut, köztük természetesen a megvásárolandó épületet, amihez már korábban kért segítséget. A terv bevált és falunk megkapta a 3.000.000 Ft-os állami támogatást, így kerülhetett a ’80-as években önkormányzati tulajdonba a ma is Községházaként funkcionáló kétszintes épület.
Tagja volt a kisperjési részt is érintő ”törpe vízmű” társaságnak, ami a vezetékes ivóvízrendszer kiépítését jelentette. Szorgalmazta és több esetben anyagilag is segítette a felsőörsi iskola megtartását és fejlesztését. Baráti kapcsolatot ápolt Körmendy József préposttal, községünk másik díszpolgárával. Mindig figyelemmel kísérte a felsőörsi focipálya ügyeit. Anyagilag és személyesen is támogatta a sportlétesítményt.
Akik segítségért fordultak hozzá, kiállt mellettük, segített a hivatalos ügyek intézésében, kiemelten olyan esetekben, ahol a család megélhetéséről volt szó. Ennek egyik példája, hogy részt vett a Dévai Szent Ferenc Alapítvány keresztszülői programjában, amellyel Kárpátalján élő gyermekek általános-és középiskolai tanulmányai támogatását vállalták a „keresztszülők”. Ő egy kárpátaljai kislány tanulmányainak anyagi támogatását vállalta fel.
Megbecsült tagja és korelnöke volt a felsőörsi Fenntartható Élet és Környezet, rövid nevén FÉK Egyesületnek, ahol nem csak a szavaival és ötleteivel támogatta az egyesület munkáját, hanem anyagilag is.
Felsőörs Község Önkormányzatának képviselő-testülete a felsőörsi polgárok megbecsülését tolmácsolva, egyedi képzőművészeti alkotásainak nem csak helyben, hanem széles körben ismert sikerére, valamint a jelenlegi községháza önkormányzati tulajdonba kerülésében, Felsőörs ivóvízellátásában, a közügyekben való aktív közreműködésére és egész életművére tekintettel Dr. Vízi Béla részére posztumusz díszpolgári címet adományoz.
A posztumusz díszpolgári cím átadására felesége, lánya, unokája és dédunokája jelenlétében 2024. március 14-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett ünnepség keretében került sor.
Kálmán István

Kálmán István Felsőörs Község Díszpolgára 1923. december 20-án született Felsőörsön, és 1985-ben halt meg.
Veszprémben a Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Ludovikán végzett repülős hadnagyként. Szolgált a háború alatt, majd amerikai fogságba esett Ausztriában. Hadifogolytársai jó része új hazát választott, de őt hazahúzta a szíve Felsőörsre, és családja iránt érzett felelősségtudata. Hárman voltak testvérek és már hosszú ideje árvák. Hazatérése után nehezen kapott állást, a családi birtokon dolgozott.
Az 1950-es évek elején tanított a helyi iskolában történelmet, és szervezte a helyi fiatalok kulturális életét. A helyi Kultúrházat 1956-ig vezette, színjátszókört, zenekart szervezett. Több színielőadást adtak elő, és hetente 1-2 alkalommal a fiatalok összegyűlhettek a Kultúrházban az Ő szervezésében.
Az 1956-os forradalom idején helyi forradalmi bizottságot szervezett, és volt piarista barátai hívták a veszprémi bizottságba is. A Műszaki Egyetemen rekedt fiataloknak élelmiszert vittek Felsőörsről. Az 1956-os részvételt követően börtönbe került, majd 5 évig házi őrizetben volt, állandó rendőri felügyelet mellett. Nehéz volt állást kapnia, de volt barátai segítségével elhelyezkedett a Volánnál. Amikor a Felsőörsön működő 2 Mgtsz 1966-ban egyesült Lenin Mgtsz néven, felkérték annak vezetésére (némi kényszer hatására). Ezt az 1974-es, Nemesvámosi TSZ-szel való egyesülésig vezette. Vezetése alatt a TSZ megerősödött, állatállománya jelentősen nőtt, és a területeket megművelték. Évente több napos országjáró kirándulásokat szervezett a tagoknak, és a helyi fiatalok tanulását segítette ösztöndíjakkal. Szakembereket (gépész, agronómus, mezőgazdasági technikus ) hívott a Tsz-be dolgozni.
Köveskút pusztáról 7-8 családot hívott Felsőörsre, és 1 Ft / négyszögöl áron telkeket osztott, kedvezményes fuvart ajánlott az építkezéseikhez és segítette őket kölcsönhöz jutni. A mai Rózsa utcai házak egy része ekkor épült.
A helyi, régi kovácsműhelyt átalakíttatta gépműhellyé, ezzel saját szerviz alakult ki az újonnan vásárolt gépeknek. Az akkor még Felsőörshöz tartozó Öreg-hegyi kőbányát újranyitotta, és ezekből a kövekből építtette a mai Önkormányzat épületét is. A Déli pályaudvar Alkotás utcai lábazata is a felsőörsi kőbányából származott.
Saját építőbrigádot szervezett, az istállók és egyéb épületek rendbetételére, és újak építésére.
Felépíttette Öreghegyen, a jelenlegi formájában a 058/2 hrsz-on álló reprezentatív pincét (Érsekségi Pince felett) és körülötte szőlőt telepitett. Elkezdte az idegenforgalmi kapcsolatok kiépítését is, és a pincében, annak teraszán sok csoport megfordult a 70-es évek közepén.
A katolikus templom ’60-as évekbeli felújításakor nagy segítséget nyújtott az Egyházközségnek, baráti kapcsolatokat ápolt Körmendy József préposttal.
Az 1972-ben zajló földrendezés bonyolítását is humánusan oldotta meg: a zártkerti tulajdonosok (TSZ tagok) visszakapták 1959-ben elvett területeiket a pincéik kőrül, háztáji földjük terhére.
Fontos volt számára az emberség, tagsága jóléte, és próbált az akkori, sokszor lehetetlen körülmények ellenére valamiféle megoldást találni a Felsőörsiek számára. A környező Mgtsz-ek csak vegetáltak, azonban ő próbált saját lábra állni, sikerrel és mindenkor a Felsőörsiek érdekeit tartotta szem előtt. Az egyesüléskor a TSZ tőkéje közel 15 millió Ft volt, mai értéken (1,290 Mrd Ft)
Sajnos az 1974-es egyesítés során (Nemesvámos központtal) ezek a materiális értékek elvesztek, és egy prosperáló mezőgazdasági szerveződés elveszett az átgondolatlan politikai ideológiák tengerében.
A posztumusz díszpolgári cím átadására a községben élő unokahúga, Sebők Ivánné és unokaöccse, Kálmán István jelenlétében 2024. március 14-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett ünnepség keretében került sor.
Értéktár

Felsőörs értékei, melyek szerepelnek a helyi értéktárban a következők:
Megyei Értéktár
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága 2021. szeptember 23-án a Felsőörsi katolikus templom műemlékorgonája nemzeti értéket a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába, a Felsőörsi Bűnbűnó Magdolna prépostsági templom nemzeti értéket az épített környezet szakterületi kategóriájába FELVETTE!
Határozatszámok:
A beadott javaslatok elérhetők:
https://ertektar.vpmegye.hu/images/javaslatok/felsoors_orgona.pdf
https://ertektar.vpmegye.hu/images/javaslatok/felsoors_templom.pdf
Az orgona a megyei értéktár honlapján kisfilmmel:
A templom a megyei értéktár honlapjűn kisfilmmel:
2023. április 21-én átadásra kerültek az emlékpőlakettek és oklevelek Tésen.
A Veszprém Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága 2023. szeptember 28-ai ülésén a Forrás-hegyi Geológiai Bemutatóhely és Tanösvény nemzeti értéket a Veszprém Vármegyei Értéktár természeti környezet szakterületi kategóriájába felvette.
Határozatszám: 37/2023 (IX.28. sz.) határozat
A beadott javaslat elérhető itt: Forrás-hegyi Geológiai Bemutatóhely és Tanösvény (vpvarmegye.hu)

A katolikus templom
A ROMÁNKORI PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM
FELSŐÖRS
A Templom – dombon már a XI-XII. században is templom állott, melyet az Örsi-család tagjai – I. Miske fiai: Pál, Renold és Ábrahám ispánok – az 1240 körül elkészült torony megépítése után lebontottak – és az 1250-60-as években tovább építettek. A torony teljes egészében kváderkövekből épült, a többi rész viszont terméskőből és csak a részleteket és a sarkokat rakták faragott kövekből. A torony keleti oldalához viszonylag kisméretű hajó csatlakozik, szentélynégyszögben és patkóalakú apsziszban folytatódva. A szentélynégyszöghöz kétfelől egy-egy kápolna csatlakozott. Az alaprajz legkülönösebb elemei a hajó és a torony északi és déli oldalához kapcsolódó oldalcsarnokok, melyek kifelé ikerablakokkal nyíltak. Az oldalcsarnokok feletti emeleten oldalkarzatokat emeltek, amelyek éppen ellenkezőleg, befelé nyíltak. A XI. századi templom körül terült el a falu temetője, melyet az 1963-64-es ásatások is megerősítettek. Ekkor találták meg számos helyen a vörös kváderköveken az építőmesterek kőbe vésett mesterjegyeit. Sajnos nem tudjuk kik voltak e remekművű templom tervezői, kivitelezői, de az építőművészet mesterfokán állottak.
A templomnak két bejárata volt: – a régi déli oldalkapu, s a torony alján át nyíló új, díszes bejárat. A kapu felett négy ablak zsúfolódik össze, s itt láthatók – románkori építészetünk Közép-Európában egyedülálló példájaként – a csomózott törzsű féloszlopok, az itteniek szerint Herkules csomók, melyhez mondakincs is fűződik. (mell.)
A főkapun a templomba belépve vörös kőből faragott bordás keresztboltozatú helyiség, mely valószínűleg az Örsi család alapító tagjainak temetkezési helye lehetett. Innen keskenyívvel nyílik a templomhajó.
A templom építtető Örsi –család –feltehetően a templom építésével egyidejűleg – egy világi prépostságot alapított a Mária Magdolnáról elnevezett templom mellé. Szent Mihály oltárát Örsi I. Miske ispán második felesége, Margit asszony állíttatta.
Figyelemreméltó a templom főbejárata felett kőből faragott portálé. Ezen középen egy püspöksüveges alak látható, baljában pásztorbottal, jobbjával áldást osztva. Mellette jobbra egy férfi, balra egy női alak, bizonyára az alapító házaspár. A kapubéllet oszlop és pillérfejezeteit akanthus-féle levelek díszítik, s ezeken emberi és állati alakok (madár, oroszlán) faragott képei láthatók, kissé torzók, mintha a jó és rossz közötti küzdelmet ábrázolnák.
1500 körül még egyszer átalakították a templomot, ekkor kapott a toronyalj, a hajó és a szentély téglaburkolatot, az oldalcsarnokok és a kápolna pedig öntött terrazzopadlót. A templom pusztulása Mohács után kezdődött meg. 1552-ben a törökök Veszprémet is elfoglalták, s a pusztán álló felsőörsi prépostságot csak 1561-ben próbálták meg a kegyúr Batthyányiak betölteni nem sok sikerrel. A XVII. században a reformátusok használták a templomot. Az 1730-as években Padányi Bíró Márton veszprémi püspök kezdte meg a romos állapotában is lenyűgöző templom újjáépítését a kornak megfelelő barokk stílusban. Ezt a fehér falfelületek jelzik, valamint a bútorzat: szószék, orgona, főoltár, két mellékoltár, főpapi szék, padok.
1963-ban Dr. Körmendy József prépost kezdeményezésére mintegy 2 és fél éven keresztül tartó kutató ásatásokkal kezdődött meg a helyreállítás, s nyerte el a ma is látható formáját.
Javaslattevő: Rásky Mihályné
Az elfogadó határozat száma: 72/2014. (12. 11.) sz. HB. határozat
Kisfilm készült az orgonáról:
https://ertektar.vpmegye.hu/veszprem-megyei-ertektar/epitett-kornyezet/10-veszprem-megye-ertektar/epitett-kornyezet/9-felsoorsi-bunbano-magdolna-prepostsagi-templom
A legrégebbi sírkő
A felsőörsi katolikus temetőben egy közel 300 éves, vörös kőből faragott, sírkő. A kapubejárattól balra, nyugati irányban, mintegy 15 méterre. Elhagyott, gondozatlan, füves, sírdombon látható. Felirata:
†
JHS
NEMZE
TES KIS
ANDRÁS ISPÁ
N ÚR LEÁNYKÁJA
KIS ROZÁLIA MEG
HALT MÁS FÉL ESZ
TENDŐS KORÁB AN
1722
ESZTENDŐBEN
A sírkőfaragó mester és műhelye Felsőörsön vagy a kistérségben működött, hiszen itt voltak a vöröskő bányák.
A sírkő kontúrja két oldalon szívet rajzol. A kontúr kétoldali ívei, görbületei szimmetrikusak, szépen, gondosan megmunkáltak, mesteri munka.
A sírkőfelirat munkája, kivitelezése ellentmond a kontúr megmunkálásának. Valószínűleg más valaki készítette a betűk, szavak vésését. A betűk véséséhez sablonja nem volt. A sorok és szavak kiosztása, megtervezése, a szavak elválasztása, kezdő és nem gyakorlott iparos munkára utal. Az 1722-es évszám és az „esztendőben” szó szépen középre vésődött.
Javaslattevő: Horváth Lajos
Az elfogadó határozat száma: 59/2013.(HB)
Felsőörs prépostjai és plébánosai
Felsőörs prépostjai és plébánosai 1131-2014-ig
A Magyar Katolikus Lexikon, a Felsőörs évszázadai című könyv (szerzője: Veress D. Csaba) és a Felsőörs keresztelési anyakönyve (Érseki Levéltár: 1738-1770-ig) adatai alapján.
| Időszak | Név | Tisztség | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1131- | Fila | kanonok | |
| 1249-1251 | Ladomér | prépost | |
| 1254-1257 | Benedek | prépost | |
| 1257- | Demeter | misés pap | |
| 1290-1327 | Veszprémi Márton | felsőörsi prépost | veszprémi kanonok |
| 1318- | Péter | pap | |
| 1319- | Pál | plébános | felsőörsi |
| 1333- | Mátyás | pap | |
| 1339- | István | felsőörsi prépost | |
| 1340-1347 | György | felsőörsi prépost | |
| 1341- | Balázs | harangozó | |
| 1352-1353 | Péter | felsőörsi prépost | |
| 1353- | Kelemen | felsőörsi prépost | |
| 1376- | Péter | felsőörsi prépost | Magyar Katolikus Lexikon |
| 1409-1415 | Koroknay János | felsőörsi prépost | |
| 1415-1417 | Szlavóniai János | felsőörsi prépost | MKL |
| 1418-1439 | Vasváry László | felsőörsi prépost | |
| 1418-1424 | Agáthy (Agoch) | MKL | |
| 1448-1449 | Balázs | pap | |
| 1450- | Verőczei Simon | MKL | |
| 1458- | Bazán Jakab | felsőörsi prépost | veszprémi kanonok |
| 1456-1459 | Újfalusi Ferenc | felsőörsi prépost | |
| 1459- | Benedek | plébános | |
| 1462- | János | MKL | |
| 1463-1479 | Újfalusi András | felsőörsi prépost | veszprémi kanonok |
| 1479-1480 | Turonyi Kelemen | felsőörsi prépost | |
| 1480-1489 | András | felsőörsi prépost | |
| 1489-1496 | Darányi Jakab | felsőörsi prépost | veszprémi kanonok |
| 1502- | Rezi Péter | MKL | |
| 1513-1525 | Statileo János | felsőörsi prépost | |
| 1535-1539 | Zepsy Bálint | felsőörsi prépost | veszprémi kanonok |
| 1543-1547 | Gönczy Bertalan | felsőörsi prépost | |
| 1547-1548 | Barthus; Paksy | MKL | |
| 1547-1552 | Rezy Gál | felsőörsi prépost | pécsi és veszprémi kanonok |
| 1561-1566 | Csányi Bernát | felsőörsi prépost | |
| 1607-1610 | Thermely István | felsőörsi prépost | győri kanonok |
| 1611-1620 | Köntös János | felsőörsi prépost | győri kanonok |
| 1624-1638 | Sobry Márton | felsőörsi prépost | vasvári őrkanonok |
| 1639-1645 | Lóny Mihály | felsőörsi prépost | győri kanonok |
| 1645-1672 | Berdóczy György | ||
| 1672-1689 | Dvornikovich Mihály | felsőörsi prépost | |
| 1690-1701 | Böytös István | felsőörsi prépost | |
| 1703-1722 | Rumerskirchen János Kristóf | felsőörsi prépost | breszlaui kanonok |
| 1722-1729 | Platshléger János Mihály | felsőörsi prépost | pencingi plébános |
| 1731-1745 | Padányi Bíró Márton | felsőörsi prépost | veszprémi püspök |
| 1739–1751: szerzetes plébánosok és káplánok | |||
| 1739 | páter Adalbert | plébános | |
| 1739 | páter Justiniánus | ||
| 1739 | páter Simon | ||
| 1739 | páter Thomas Kestner | ||
| 1740 | páter Szarka Serapion | ||
| 1741 | páter Zovárdics Jób | káplán | |
| 1743 | páter Nyers Károly | káplán | |
| 1743 | páter Félix | káplán | |
| 1743 | páter Lukács | káplán | |
| 1744 | páter Desidérius | ||
| 1745 | Thury György | káplán | |
| 1745 | páter Richárd | adminisztrátor | |
| 1748 | páter Benjamin | ||
| 1751 | páter Mátyás | ferences | |
| 1764 | Valentinus | káplán | |
| 1764 | páter Franciscus | ||
| 1765 | Stefanus | káplán | |
| 1766 | Rezy László | káplán | |
| 1767 | Tapolczaj Ferenc | káplán | |
| 1769 | Györke Paulus | káplán | |
| 1774 | Szupponius Ferenc | káplán | |
| 1940-1948 | dr. Justh István | felsőörsi prépost | internálták, majd elítélték |
| 1948-1950 | Páter Horváth Berárd | ferences | |
| 1950 | Páter Takács Gergely | ferences | |
| 1950-1959 | Markó Marcell József | ferences | |
| 1959-1961 | Cuppon Sándor | plébános | |
| 1961-1991 | dr. Körmendi József | felsőörsi prépost | |
| 1991-1995 | Elek Béla | plébános | |
| 1995- | vitéz Ajtós József László | prépost | esperes, plébános |
| 2015- | Dr. Adriányi Gábor | prépost | |
Javaslattevő: Horváth Lajos
Elfogadó határozat száma: 72/2014. (12. 11.) sz. HB. határozat.
Pápay Sámuel nyelvész
(1770-1827)
1770. március 8-án született Felsőörsön. Apja Pápay János református iskolamester, édesanyja Kis Katalin. Gyermekkora anyai nagyapja felsőörsi házához köti, aki minden valószínűség szerint a falu elöljárója volt.
Iskolái: 1788-89-ben Kassán járt iskolába, atyja korai halála után azonban visszatért Veszprém megyébe. Neveltetéséről a továbbiakban idősebb testvére,Pápay János gondoskodott. Reménytelen anyagi helyzetében Eszterházy Károly egri püspökhöz folyamodott és elhagyta felmenői hitét, hogy iskoláit befejezhesse áttért a katolikus hitre. Így került a püsök támogatásával előbb Pestre, majd a jogi tanulmányok végzésére Egerbe. Itt két éven át jogi tanfolyamra járt és a magyar nyelv és irodalom tanulásában is előmenetelt tett. Fővárosi tartózkodása alatt hatást gyakoroltak rá az 1790-es mozgalmas jelenetek. 1793-ban a pesti királyi tábla jurátusa lett.1796. június 6-án ügyvédi vizsgát tett és június 10-én felesküdött prókátornak. Ezután Pápára ment és itt vette hírét az Egerben megüresült magyar nyelv és irodalom tanszékének. Pártfogó püspöke 1796 szeptember 12-én ki is nevezte 500 ft. Évi fizetéssel. Pápayt a tanítói buzgóság annyira magával ragadta, hogy tanítványainak sokszor tartott külön órákat is. Ennek az lett a következménye, hogy belefáradt a munkába és gyakran betegeskedett. Pártfogója, Eszterházy püspök halála után 1800-ban lemondott tanítói állásáról és Pápára költözött. Itt ügyvédi gyakorlatot folytatott, a következő évben pedig tiszteletbeli ügyésszé nevezte ki Veszprém megye főispánja. 1802-ben gr. Eszterházy Miklós a devecseri uradalom ügyészévé, a főispán pedig megyei táblabíróvá nevezte ki. A gróf pár év múlva összes uradalmainak ügyét rábízta.
1805-ben feleségül vette pókateleki Kondé Antóniát, bátyja feleségének húgát.
Pest vármegye műszótár készítését határozta el, úgy, hogy minden megye készítsen ilyen szótárt, hogy ezekből tudják összeállítani a teljes szótárt. Veszprém vármegye Pápayt kérte fel erre a munkára, melynek ő derekasan megfelelt. Neki köszönhetők a törvényhozás magyar szavai. Pl. vád, vádlott, tanúk, védők,bírák stb.
1807-től sűrű levelezésben állt Kazinczy Ferenccel. „Nekünk magyaroknak is hazafias kötelességünk , hogy vállvetve munkáljunk nyelvünk erejének és fényének gyarapításán, hogy megóvjuk a külső térveszteségtől, s a belső romlástól, hogy napfényre hozzuk kincseit az évszázadok irodalmából”- mondja.
Dúl a harc az ortológusok és a neológusok között Mérsékelt nyelvújítás, ragaszkodás a deák nyelvhez, vagy a teljes megújítás, idegen helyett magyar szavak. Ő az utóbbi és Kazinczyék mellett foglalt állást.
„A nyelv a tudományok kulcsa. Minél műveltebb az , annál tanultabb a nemzet.” – írja. „A tudós, csinos nyelv fenntartja századok múlva is dicsőségét a népnek.”
Egy évvel később1808-ban jelenik meg korszakalkotó nagy műve a Magyar Minerva 4. Kötetében A magyar literatúra esmérete címmel, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténetünk.
A magyar tudós társaság létesítéséhez három évi jövedelmét , ezer ezüst forintot ajánlott fel.
Érdemei méltatását többen szorgalmazták falunkban, így dr. Körmendy József prépost úr, dr. Köves Ferenc miniszteri tanácsos úr, Kozma László az iskola akkori igazgatója. Nekik és Zákonyi Ferencnek, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének köszönhető, hogy 1966. május 29-én délelőtt 11 órakor szülőháza, a volt községi tanácsháza falán emléktáblát lepleztek le tiszteletére.
Felirata: A magyar irodalomtörténet nagy alakja Pápay Sámuel 1770-1827 Felsőörsön született és innen indult el. A magyar irodalomról elsőnek írt. S neve mintha csillag gyúl… Ezért emlékeznek róla a késői utódok Idegenforgalmi Hivatal Községi Tanács VB 1966.
Sírja Pápán az alsóvárosi temetőben található.
A Szent Kereszt-hegy
A Szent Kereszt-hegy természeti és kulturális értékei
Felsőörs déli határában található a sokak által Miske-tetőnek nevezett hely, melynek azonban évszázados elnevezése Szent Kereszt-hegy. Erről tanúskodik a második katonai felmérés térképe is, amely 1806 és 1869 között készült a területről. A térkép jól mutatja, hogy már a XIX. században is állt feszület a hegy tetején. A most látható permi vörös homokkőből készült kereszt azonban viszonylag fiatal, 1912-ben készült. Az is megállapítható, hogy a mostani keresztet a helyszínen faragták ki, mivel rengeteg vörös kődarabot és törmeléket lehet találni körülötte. A terület felszínén kibúvó természetes kőzet azonban nem vörös homokkő, hanem fehér mészkő. A korábbi és a jelen kereszt is észak-dél tájolású. Ahogy régen, úgy most is csak keleti irányból lehet megközelíteni, mivel a hegy északi oldala nagyon meredek. A hely névadója kétségkívül a rajta lévő feszület. A Miske-tető elnevezés a néhai Mike- vagy Miske-palotára utal. A palotát elsőként egy 1299-ből származó okirat említi, amelyben Mátyás örsi nemes eladja palotáját Miskének. Ebben az okiratban Mátyás kiköti, hogy a palota várrá nem alakítható át. A palota sok évszázadon át állhatott, mivel Eötvös Károly a XIX. század derekán még látta megmaradt romjait. Az „Utazás a Balaton körül” című könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a palota falainak a köveit a lakosság hordta el kőfalak és házak építéséhez. A közhiedelem szerint a Szent Kereszt-hegyen állhatott, de ezt nem bizonyítják a XVIII. és a XIX. századi katonai térképek és Eötvös Károly helyszínleírása sem. Könnyen lehet, hogy a hegynek csak a vallásgyakorlásban volt komoly szerepe. Bizonyított azonban, hogy a napóleoni háborúk idején Szegedy Róza a hegyen található sziklabordákra járt búslakodni, amikor szerelmére a kor híres katonájára és költőjére Kisfaludy Sándorra várt, aki akkor a háborúban szolgált. Romantikus történetüket Kisfaludy Sándor fő művében a „Himfy szerelmeiben” írta le. Érdekes, hogy nem az itt lévő sziklát nevezték el Szegedy Rózáról, hanem a Badacsonyban lévő Rózsakövet, amelyet szerelmesek sora keres fel a legenda miatt. Talán nem is baj, hogy a hegy nem lett turisztikai célpont, mert így a terület természeti értékei kevésbé sérültek. Kiemelendő, hogy Szegedy Róza Szent Kereszt-hegyi sziklája földtani alapszelvényként szerepel a földtani nyilvántartásban (https://map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek/). Itt megtudhatjuk, hogy a sziklakibúvások és sziklafalak a triász korból származnak és az Iszkahegyi Mészkő Formációhoz tartoznak. Az ilyen mészkő alul lemezes, márgás, bitumenes és féregjáratos, felül pedig mikrokristályos, tömött, bitumenes, foltos és pados mészkő. Érdekessége az itteni alapszelvénynek, hogy egy magas kőfal benyomását kelti, mivel mind a két oldala kibúvik a talajszintből. Keletkezése az eróziónak és a földmozgásoknak köszönhető, mert a réteges kőzet az idők folyamán függőlegesre állt és a körülötte lévő puha kőzet pedig kimosódott. További földtani érdekessége a hegynek, hogy a délkeleti oldalának tövében mesterséges geológia feltárást hoztak létre a ’70-es években. Az erősen dőlt világos réteglapokat a fák takarása sem tudja elrejteni a kíváncsiskodó szemek elöl. Itt tanulmányozhatóak a triász időszaki Tethys-tenger üledékei. A hegy botanikai szempontból is nagyon értékes, mivel az Alkút-forrás csordogáló vize ad sajátos üde gyertyános-tölgyes mikroklímát a nyugati hegyoldalnak. Hasonló hatása van a déli oldal alján folyó Malomvölgyi-sédnek is. A hegy magasabb részein azonban a gyertyánt felváltja a cseres-tölgyes és a száraz bokorerdők jellemző fajai a molyhos tölgy és a cserszömörce. A déli magasabb fekvésű helyeken az erdő néhol teljesen felnyílik és kisebb nagyobb gyepfoltok jöttek létre. Emiatt a hegyen számos élőhely típus jött létre és a fajok sokaságának ad otthont. Kiemelendő, hogy eddig 28 védett növényfajt sikerült azonosítani a hegyen. Ezek között vannak szárazságtűrő és nedves klímát igénylő fajok is. Sok közülük sajnos eltűnőben van az emberi beavatkozás és az elszaporodó vadak miatt. Ilyen faj pl. a nemes májvirág és a fekete kökörcsin. Az előbbiből már csak két tő virágzott, míg az utóbbiból már csak egyet sikerült fellelni 2016-ban. Félő, hogy a hegy biológiai sokszínűsége tovább fog szűkülni, s a folyamatot sajnos nagyon nehéz megállítani még természetvédelmi beavatkozások és tiltások segítségével is.
A mésztufa gátak a Malom-völgyben
A Fenntartható Élet és Környezet Egyesület (FÉK), és Varga Szabolcs kezdeményezésére 2015-ben lett a helyi értéktár része. A Forrás-hegy tövében fakad a Malomvölgyi-séd vize, amely mély szurdokvölgyet alakított ki Lovas település irányában. A séd vize kalcium-hidrogénkarbonátban nagyon gazdag annak köszönhetően, hogy az elkarsztosodott területekre lehulló csapadékvíz meszes kőzetbe beszivárogva kioldja a kőzet mésztartalmát, s vízgyűjtőhöz képest alacsonyan fekvő Malom-völgyben a karsztvízszint föléje kerül a 160-180 méter magas térszínnek. A felszínre törő 10-12 fokos hideg karsztvíz újra levegővel érintkezik és melegedésnek indul, ami elindítja a CO2 elillanását a vízből, és a vízben maradt CaCO3 kicsapódik a séd medrében és partfalában. A karsztvíz fent leírt tevékenysége folytán és annak a szerencsének, hogy a séd medre öreg erdőn keresztül vezet, létrejött egy természet alkotta mésztufa-gátrendszer. A gátak váza kidőlt fák elhalt fatörzsei, míg kötőanyaga a kalcium-karbonát. A gátak előtt a vízszint felduzzad, s nagyon lassú folyású tavacskák és vízmedencék jönnek létre. E medencék vízmélysége elérheti akár az 1-1,5 métert. A gátak általában lépcsősorból állnak. A fiatalabb lépcsőfokok a gát tetején, míg a régebbiek a gát alján vannak. A mésztufa-gátrendszer kora több ezer éves is lehet, mivel vannak olyan helyek a völgyben, ahol 20-30 méterrel a jelenlegi patak-vízszint felett is találhatók mésztufa-maradványok. Az első mésztufa-gát a forrás túlfolyó után kb. 100 m-re található. Innen kezdve a gátak szélessége és magassága is növekszik. Jelentős méretű tufagát száma kb. 10-15, míg a kisebbek száma elérheti a 30-at is.
Az őskori Felsőörs
Őskori régészeti lelőhely Felsőörsön
A Bárókert nevű őskori régészeti lelőhely Felsőörs történetének kezdetét a Kr. e. 6. évezredbe helyezi. Egy kis földművelő közösség telepedett le a mai Felsőörs déli szélén, a mai Al-kút forrás melletti domboldalon. A 2009-ben végzett régészeti feltárás adataiból tudjuk, hogy az élet folyamatos volt generációkon keresztül, majd 1-2 évszázados megszakítás után újra kezdődött. A Kr. e. 4800-4600 közötti időszakban az előbbinél valamivel nagyobb település jött létre a korábbi helyén, hatalmas házakat építettek és igen gazdag leletanyagot hagytak hátra. Később a 4. évezredben, majd a 2. évezredben a rézkorban, illetve a bronzkorban újra települt a domboldal. Az őskorban földműveléssel, állattartással foglalkoztak az emberek. Az, hogy itt újra és újra település létesült, azt mutatja, hogy a paraszti gazdálkodás számára különösen alkalmas volt a hely.
A legjelentősebb leletek:
- agyagból készült női szobor töredéke:
Agyagból készült, kicsi, többnyire női alakot ábrázoló szobrok kísérik a földművelés terjedését a Közel-Keletről egészen a mérsékelt övi Európa nyugati széléig. A Kr. e. 7. évezredtől a 4. évezredig tartó időszakban ezen a hatalmas területen kultúránként különböző, de szinte kanonizált ábrázolások alakultak ki. Némelyik szobor kifejezetten művészi alkotás, mások ügyetlenek. Nyilvánvalóan nem a szépség volt a cél. A felsőörsi lelet különlegesség, mert terhes nőt ábrázol. - kagylóékszer:
Ez a lelet azért különleges, mert Veszprém megye legrégebbi múzeumi tárgyainak egyike, és mert története jól rekonstruálható. 1896-ban találták az átfúrt kagylókból, csigákból álló, 280 darabos kincsleletet, mely a Nemzeti Múzeumba került – a leltárkönyvi bejegyzés szerint – Köves Györgyné ajándékaként. a Köves család a 19. század derekán költözött Felsőörsre, és földvásárlásai révén rövidesen az egyik legjelentősebb birtokos lett a faluban. Megvásárolták többek között báró Schmertzing Antalnétól a Fő utca 15. szám alatti (ma Fő utca 21., a Miske Óvoda épülete) házat és a hozzá tartozó telket, melyet ma Bárókert néven ismer a falu (Veress D. Csaba 1992, 163–164). A Bárókert volt tehát a találás helye, mely a szomszédos domboldallal együtt ismert lelőhely, a korai vonaldíszes kerámia kultúra és a lengyeli kultúra idején lakott település. 1903-ban felbukkant Veszprémben néhány kagylógyöngy Felsőörsről ifj. Angyal János ajándékaként, így a kincslelet megmaradt részét ma két múzeum őrzi.
A felsőörsi őskori lelőhely az egyik legrégebb óta ismert és legjelentősebb őskori település a környéken. A terhes nőt ábrázoló szobor egyedi alkotás, alig ismerünk ilyet a magyarországi újkőkorból és a kagylókincs is egyedinek számít. Az értéktárba való felvétel azért javasolt, mert Felsőörs – egy jelentős középkori múlttal rendelkező település – számára a múlt fogalma kitágítható, egészen az őskorig visszavezethető. A múltbeli emberi tevékenység nyomai mindenütt megtalálhatók, lábunk alatt a földben szinte minden lépésnél régészeti leletek szunnyadnak. Mondhatni a régmúltunkon taposunk. Az ősi lelőhelyek számbavétele más dimenzióba helyezi az adott települést, megismerve a régmúltat a történelmünk részévé tehetjük a történelem előttit. Kívánatos, hogy minden település ismerje és becsülje a múltját. A múlt ismerete erőt ad a megmaradáshoz.
Bibliográfia:
Ásatási dokumentáció a Laczkó Dezső Múzeum adattárában (Felsőörs – Bárókert, 2009.)
Egy neolitikus kincslelet töredékei. Fragments of a Neolithic hoard from Felsőörs. MΩMOΣ VI. (ed. Ilon G.) Őskoros kutatók VI. összejövetele, Kőszeg, 2009. március 19–21. Nyersanyagok és kereskedelem. Szombathely, 2009. 421–426.
Neolitikus antropomorf szobortöredék Felsőörsről. Leadott kézirat a MΩMOΣ VIII. számára.
Javaslattevő: Regeny Judit
Az elfogadó határozat száma: 22/2015. (04. 01.) sz. HB. határozat.
A Préposti malom vízjogi engedélye
Felsőörs prépostsági malom 1904. évi vízjogi engedélye, és a malom 1778. évi üzemeltetési megállapodása
A prépostsági malom üzemeltetési megállapodása. FELSŐÖRS 1778. július 22. Megtalálható a Veszprémi Érseki Levéltárban.
Kik alább meg irták Felső-Eörsi helységnek rész szerint való lakóssi mindeneknek, az kiknek illik ezen levelünknek rendiben adjuk tudtára:Hogy minek utánna az idevaló Prépost, és Prelátus Glószer Gábor Úr eőnagysága már esztendőnek eltelése előtt az önnön Prépostsági malmábul az eddig szokott harmad rész jövedelemnek elfogásával bennünket kirekeszteni, vagy is inkább elidegeníteni kívánt volna, azuta már máshová is próbálván malomban járni, de arra is már reáunván újra azért mostan csoportosan eő Nagyságához folamodunk, és alázatosan instáltunk, méltóztatnék viszont kegyelmesen bennünket azon említett T. ettes Prepostságot illető malmában az előbben mód szerint visszafogadni,és azon csekély jövedelemnek részelte-tetésével újont megvigasztalni. De nen is vala haszontalan alázatos Kérésünk, mert megkönyörülvén rajtunk szokott Kegyessége szerint helyt ada kérésünknek oly formán, hogy valamit mi meg nevezett lakossok azon malomban őrleni be fogunk vinni, az abbul esendő vámnak harmados részesei lehessünk, és minden mérésben emberünk jelenlétiben azonnapi részt ki vehesünk, ollyan kötés alatt mindazon által: Hogy mi minnyájan állandóssan azon egy malomban, és éppen más hová jószágunkat hordani szabadosok ne légyünk, másként ellenkezőt tapasztalván,és akár ki által is kitudódván azonnal azon Kegyelmétul megfosztassunk. De már hogy éppen csak azon csupa alázatos Kérésünkre ollatin harmadosokka tenni méltóztatott, vagy tatalán azon mondhatnánk, hogy mivel jószágun-kat oda hordani fogjuk őrlésnek okáért? Azt éppen nem kivánhattyunk s nem is lehet, a felett tehát amidőn valami történhető szükséges költség leendene azon malomban,: mely mostanában elégséges jó rendben vagyon belső részeire nézve
Abban harmados segítséggel készek leszünk és a mellett:
Vagy malom háznak,vagy az molnár lakásának vala Min épületbeli igazgatása, repirációja, vagy újítására történet lenne: Úgy a vízfolásának gáttiját is minden szükséges időkben tisztogatni, és igazgatni, ezekre is azért amennyire szükség hozandgya magával ezen levelünk ereje által igérjük,fogadjuk, és kötelezzük is magunkat. Mint azonáltal csak annji üdőre terjed ezen egyezésünk, még mind az két résznek e szerént fog teczeni a dolognak folamattija. Amidőn pedig ez után, vagy egyik, vagy az másik fél ebben valami vissza vonyást kívánna tenni, azonnal félben maradhasson az ebéli egyezésünk. Mely illetin alázatos kérésünk foganattyának nyílvánosságára attuk ezen levelünknek subserptiójával, és ez Helységbéli szokott pecséttyezésének reá nyomásával meg erősittetett levelünket.
Felső-Eörs 22. júlij 1778
Korpádi Ádám Varga Ferenc Vaida István
Korpádi János Deseő Pál Bak János
Sütöri János Rusa János Kovács János
Gelencsér János Varga György Pintér Mihály
Gelencsér Ferenc Bőrös István Sárközi Ferenc
Kovács Sámuel Cittó István Komáromi István
Baghi Sámuel Cittó Ferenc Harczi István
Csapó Márton GerencsérAndrásné Fülei Ferenc
Lanthi Ferenc Csuka György Déghi István
Lanthi Pál Bencsik János Bentcsik Mihály
Paksa Gergely Puha János Puha István
Szalay Mihály
Tarsoly István
Márkus Péter
Bolla Mihály
Pecsét helye:

Javaslattevő: Horváth Lajos
50/2015. (05.18.) sz. HB. határozata
A legelső okirat
Felsőörs legrégebbről fennmaradt okirata Fila kanonok adománylevele 1131-ből. A Veszprémi Érseki Levéltár őrzi.
Viasztfoltos hártyalevél, pecsétje elveszett.
Szövegezése a következő:
A Szentháromság és Oszthatatlan Egység nevében.
A győzedelmes István király uralkodása idején, miközben az (esztergomi) érsek a méltóságos Felicianus úr, a veszprémi püspök a tiszteletreméltó Nána, a birtok bírája pedig Georgius.
Én Fila, örökösök hiányában a királytól engedélyt kaptam – ami jogos is -, hogy javaimról rendelkezzem. Tehát a jövőre vonatkozólag (ekként) gondoskodom. Örs nevű birtokomat a rabszolgákkal és a szabadosokkal, a házakkal és szőlőkkel együtt, mindennemű kétséget kizáróan Szent Mihály monostorának adom. Az előre megnevezett szabadosokat elküldtem, hogy az adott feltételekkel ezt végrehajtsák.
Tehát bárki, ha ennek a rendelkezésnek vagy királyi engedélynek ellene szegülne, legyen Szent István király ítélete vagy átka alatt.
Ezen ügynek intézője Petku fia Izsák; végrehajtója Bratiszló, jegyző: Saul, írnok: Zakeus, a tanúk pedig: Barnabás és Fábián, meg az összes tanúk.
A helyi értéktárba Horváth Lajos nyújtotta be. A határozat száma: 55/2015. (2015. 06.22.)

Batthány emlékek Felsőörsön
Felsőörsön valamennyire él a köztudatban is, de a helytörténeti források mindenhol kiemelik a Batthyány család Felsőörssel való kapcsolatát. Szellemi kulturális örökségként fontos lenne tudatosítani ennek a kapcsolatnak a kézzelfogható jeleit, melyre az alábbi felsőörsi nevezetességek utalnak.
- Miske palota romjai

Fantázia rajz a Miske palotáról
- Miske szikla

- Felsőörsi prépostsági templom

- A préposti kúria főbejárata fölötti címer

- Felsőörs címere

- Miske Óvoda

- Batthyány tér

- Miske utca

- Batthyány Lajos emlékfája a Civil ház udvarán

- Batthyány Gyula: Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza lakodalma (festmény)

Bár Felsőörsön a köztudatban valamelyest él a hagyománya a Batthyány család és Felsőörs kapcsolatának, de méltó helyre akkor kerülhetne, ha dokumentált, eszmei jelei is lennének annak, hogy ezt a hagyományt Felsőörs mennyire fontosnak tartja. Kiadványokkal, tematikus utakkal és egyéb módon is lehetne erősíteni ezt a kulturális-történelmi kapcsolódást a híres magyar főnemesi család és falunk között.

2019-ben elkészült A Batthyányak ősi fészke című helytörténeti kiadvány, a Helyi értéktár-tanulmányi füzetek II. része.
Javaslattevő: Szabó Balázs, polgármester
Az elfogadó határozat száma: 14/2019. (02. 27.) sz. HB. határozat.
Református templom
A felsőörsi református templom
A felsőörsi református templom Felsőörs központjában a Szabadság téren található. Bár a falu képét erősen befolyásolja a vöröskőből épült Árpád-kori katolikus templom, a „fehér templom” is meghatározó része a falu arculatának.
A református gyülekezet közel 130 főt számlál a hivatalos választói névjegyzék alapján. A templom épülete folyamatosan karban tartott. Orgonáját, világítását, ablakát nemrégiben újították fel, a padok alá faburkolat, a falra szellőző vakolat került. Megújjult a világítása is, melyet helyi mesterek készítettek el.
A templom 1934-ben ls 2019-ben
A templom és a gyülekezet rövid története:
1542-re nyúlik vissza az egyházközség születésének ideje. Az első itt szolgáló lelkészt 1604-ben jegyzik. Történelmi jelentőségű Gál István prédikátor felsőörsi szolgálata, aki 1674/76-ban szenvedett meghurcoltatást, mint gályarab prédikátor, és akit M.A. de Ruyter (1607-1676) admirális szabadított fel társaival együtt.
Az 1840-es években a helyi református gyülekezet Perei János és Faa István lelkipásztorok vezetésével készült egy nagyobb templom építésére, mivel kis kőtemplomukat kinőtték. A mai parókia melletti telket megkapta a gyülekezet, és 1877-től Cseh Sándor lelkész vezetésével, valamint a veszprémi Brenner József építőmester irányításával elkezdődik a munka.
1887. szeptember 29-én elkészül az új templom, amelyet ma is használunk. Új parókiát (jelenlegi épület) csak 1904-ben épít a gyülekezet.
Meghatározó volt az 1928-1986 között szolgáló Gáty Ferenc lelkész mind a gyülekezet, mind a falu közössége életében. A nagy múltú Gáty család leszármazottja (felmenői között van Gáty István nyelvész, tankönyvíró és a gyorsírás atyja) lelkipásztorkodása mellett az államosításig végezte a tanítói munkát is. Az államosítás után is foglalkozott gyermekekkel, hiszen nyelvekre és zenére tanította a mai parókia épületében a felsőörsi gyerekeket. Nagyon jó kapcsolatot ápolt Körmendy József préposttal, aki szintén nagy tiszteletnek örvendett a faluban. Gáty Ferenc halála után Kellerné Pethe Éva lelkésznő szolgált 8 éven át a gyülekezetben. Nevéhez kapcsolódik a templom tetőszerkezetének és homlokzatának felújítása a gyülekezet anyagi áldozat vállalásából. Hamar László 5 éven át volt parókus lelkész – fiatalos lendülettel szervezte meg a falu kórusát, amely sok helyen fel is lépett, mind egyházi, mind egyéb alkalmakon. Őt követte Varga Tamás segédlelkész, és Szűcs László lelkész, akik rövidebb ideig vezették a gyülekezetet. 2004. decemberétől Kántorné Pólus Ibolya a gyülekezet lelkésze. Szolgálati időszaka alatt 2008-ban elkészült a régi parókia épület új szárnya, az u.n. Kálvin terem, 2010-ben pedig teljes felújításra került a régi parókia épület. A gyülekezet jól kihasználható, igényes kivitelű közösségi házat nyert az egykori parókia épületben. A templom külső felújítására 2014-ben és 2016-ban került sor –két szakaszban. 2018-2019 fordulóján pedig sor került a templom belső felújítására.
Az épület nemcsak építészetileg jelentős, hanem a református egyházközség aktív közösségformáló hatása miatt is. Az épület szimbóluma ennek.

Felsőörsön meghatározó mind a katolikus, mind a református vallás. A templomba járók összetartó közösség, a reformátusok nagyon sok programmal jelen vannak nem csak saját, de a falu közösségi életében is. Összetartozásuk egyik jele a templom, amelyben vasárnaponként 10.00-tól istentiszteletet tartanak. A folyamatos tatarozás, a gyülekezeti tagok adománya igen kiemelkedő építészeti örökséggé teszi a fehér templomot, amely nélkül Felsőörs látképe elképzelhetetlen lenne már. A templomban kiemelkedő érték a közelmúltban felújított orgona, a gyülekezeti tagok keze munkája által készített csillárok, és a szószék melletti emléktáblák.
Táblák a falon és az orgona
A gyülekezet elérhetősége:
http://www.refdunantul.hu/lap/refelsoors/cikk/mutat/koszontes-1/
https://www.facebook.com/refelsoors

Javaslatra felterjesztette: Dr. Pásztorné Simon Annamária, közösségszervező.
Az elfogadó határozat száma: 61/2019. (12. 16.) sz. HB. határozat.
Az ajánlást Kántorné Pólus Ibolya lelkészasszony készítette.
Katolikus templom műemlékorgonojá
A felsőörsi prépostsági templom műemlékorgonájának zenetörténeti helyzete és tárgytörténeti jelentősége a fennmaradt analóg hangszer összehasonlításában
A magyar orgonaépítés a zenetörténeti kutatások jelenlegi információi alapján a 13. században kezdődött. Ezek a korai hangszerek még nem hasonlítottak a mai orgonákhoz sem szerkezetükben, sem hangjukban.
Hazánk legkorábbi ma is létező orgonája 1633-ban Sopronban épült, Hannes Woeckerl bécsi orgonaépítő műhelyében. A soproni Szent György templomban találhatjuk, 2008-ban teljes rekonstrukción esett át és eredeti állapotára állították helyre.
Az orgonaépítés következő fennmaradt magyar hangszere a győri Püspökvár magánkápolnájában álló 1720-ban épült szobaorgona és időben a harmadik a felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom műemlékorgonája. Ez a két orgona Magyarországon egyedülálló módon rövid tört mélyoktávos vezérlésű, ami azt jelenti, hogy a két legalsó fekete billentyű középen két részben elválasztva („törve”) nyomható le így összesen 4 hang megszólaltatására képes. Mára csak két ilyen magyarországi orgonánk van. A győrit bécsi mester építette Mária Terézia számára, a felsőörsit pedig egy kőszegi vagy soproni mester, Padányi Bíró Márton megrendelésére, 1745-ben.

A felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom műemlékorgonájának tárgytörténeti jelentősége két szakmai szempontból közelíthető meg. Egyrészt az építési technika funkcionális zeneirodalmi különlegessége miatt, ugyanis 1745-ben a tört mélyoktávos vezérlés már nem volt szokásos műszaki megoldás (gyakran áttértek az alsó oktáv teljes építésére kromatikus kiképzéssel, vagy maradtak a rövid mélyoktávos hangszervezésnél). Az alkalmazott zeneirodalmi anyag összefüggéseiben a tört mélyoktáv tágabb repertoár foglalkoztatására nyújt lehetőséget, mert a rövid mélyoktávos billentyűszervezés nem tartalmazza az alsó oktáv Fisz és Gisz hangját, de ugyanúgy hiányzik a Cisz és Disz hang, mint a rövid mélyoktávos orgonáknál, ezért a felsőörsi hangszer az orgonairodalom jelenleg kevésbé ismert és speciálisan erre a vezérlési típusra készült alkotásainak előadására képes (a 2017-ben készült hanglemez műlistája a mellékletben). A tárgytörténeti megközelítés másik szakmai szempontja a jelenlegi műszaki állapot: a Magyarország területén fennmaradt összesen 2 tört rövid mélyoktávos barokk pozitív orgona (pedál nélküli, kialakításában eredetileg hordozható orgona) közül jelenleg egyedül a felsőörsi van megszólaltatható állapotban (a győri Dóczy kápolna analóg hangszere részben síphibák, részben a szélrendszer miatt nem használható, restaurálás előtt van); valamint abban is egyedülálló a magyarországi orgonaállomány tekintetében a felsőörsi, hogy míg a győri tört mélyoktávos hangszer játszószerkezete a hangszer homlokzatára merőleges kialakítású, a felsőörsi játékmechanikája és a billentyűzete „rückpositiv” rendszerű, azaz a sípszekrény hátsó részén található; így ebből a típusból (tört rövid mélyoktávos hátul-játszós barokk pozitívorgona) Magyarország egyetlen létező és megszólaltatható példánya. A legújabb hangszertörténeti kutatás alapján kijelenthető, hogy a felsőörsi műemlékorgona eredeti fúvója az Elgász Ferenc által épített, mezőörsi későbarokk pozitívorgona szekrényében található. Ez a tény lehetővé tenné az orgona teljes helyreállítását.
A felsőörsi katolikus templom műemlékorgonája tehát megállapíthatóan nagyon különleges, mind a mai napig használható igazi műremek. Speciális kialakítása, jó állapota lehetővé teszi, hogy mind a mai napig koncertek és misék keretében is megszólaljon, ezzel megidézve a régi korok szellemét is. Értéktárba való felvétele lehetővé teszi, hogy még szélesebb körben ismert legyen, eszmei értéke ezáltal tovább nőhet.
A műemlékorgonán készült lemezfelvétel megtekinthető itt:

A műemlékorgonán készült lemezfelvétel Felsőörs Könyvtárában megtalálható. Itt belehallgatható:
https://liturgikus-orgonazene.bloglap.hu/kepgaleriak/felsoorsi-lemezfelvetel

Javaslattevő: Dr. Pásztorné Simon Annamária, közösségszervező
Az elfogadó határozat száma: 62/2019. (12. 16.) sz. HB. határozat.
Az ajánlást Dr. Maróti Gábor készítette.
Az orgona 2021 szeptemberében bekerült a Megyei Értéktárba.
Egy cikk a felújításról: https://gyor.egyhazmegye.hu/#/hir/a_felsoorsi_muemlekorgona_restauralasa_es_uj_epitestorteneti_informacioi
Elkészült egy összefoglaló kisfilm az orgona felújításáról: https://gyor.egyhazmegye.hu/#/hir/a_2022ben_restauralt_felsoorsi_17_szazad_vegen_epult_barokk_muemlekorgonat_megszolaltato_reneszansz_orgonamuveket_bemutato_film_ismertetese
A felsőörsi hímzőműhely alkotásai (A magar hímző kultúra továbbörökítése több tájegység vonzatában)
A magyar hímző kultúra továbbörökítése több tájegység vonzatában
A Felsőörsi Hímzőműhely zsűrízett alkotásai és munkái
A kézimunkák az emberi kéz alkotásait nemcsak a hasznosságukkal teszik kényelmesebbé, jobbá életünket, hanem kifejező formáik, színeik, az alapanyagok, felhasznált technikák, kompozíciók finom egysége révén érzelmileg is gazdagítják mind művelőinek, mind befogadóikat. A kézművesség reneszánszát éli, mert visszaad olyan hiányzó, már-már feledésbe merülő érzéseket. amelyek a technika fejlődésével az „egyszeri használatos világ” eluralkodásával kihatni készülnek az emberiség életéből. Csak az tudja értékelni, szeretni és megbecsülni, aki ismeri készítésmódját és ebből fakadó jellegzetességeket. Aki pedig el tudja készíteni, arra csodák várnak: az alkotás, az önkifejezés, a teljes kikapcsolódás felemelő érzése.
A kézimunka a nők életében óriási volt. Egyrészt a viselt darabok, másrészt a lakástextíliák (függöny, drapéria, falvédő, asztalterítő, futó, párna, asztalközép, kenyérkosárkendő, búcsústarisznya, kötény, sodrófatartó, blúz, vállkendő ….) elkészítése a nők feladata volt, mely feladat az egész életüket betöltötte. A dolgos, szorgalmas nő a nehéz napi munka után is, közben is kézbe vette a tűt.
A mai napig is biztosítja a társági élet kereteit, amely a közösségi élethez biztosítja az alkalmat. A hagyományápolás, az értékteremtés, a természetes anyagok szeretete nemcsak egy letűnt kor nosztalgiája, hanem ennél sokkal több. Életforma, életfelfogás, hitvallás, hogy tudjuk, hol vannak a gyökereink, és tudjuk, merre a holnap. Ezt a mondanivalót hordozza magában a Balaton-felvidék-, Bakonyi-vidék, (dunántúli) hímző kultúra is. A szakkör által feldolgozott és újrafogalmazott kézimunkákkal a mai kor emberének megmutathatjuk e tájjellegű hímzés páratlan, és egyedülálló kincsét. Ez a hímző kultúra sajátos jellemzői a szerkezetével, az öltéstechnikájával, a fonalával és a szélmegoldások befejezésével egyedülálló Magyarországon. A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum által gyűjtött témába vágó anyagok mutatják a múltat, és lehetőséget kínálnak az újrafogalmazásra. Őseink hagyományait tiszteletben tartva a mai kor követelményének megfelelően beillesztjük a mindennapi életünkbe, a lakáskultúrába, és a viseleti darabokba. Kiemelten kezeljük a felsőőrsi hímző kultúra továbbéltetését.
A magyar hímző kultúrák között nívóban is az élvonalba tartozik, ezért szeretnénk neki megillető rangot kiharcolni. Hosszabb távú törekvésünk az említett területen hímző centrumot létrehozni, és minél szélesebb körben megismertetni, hogy az itt élők legyenek tisztába őseink adományával, és gazdag örökségével. Indokoltnak tartjuk, hogy a Balaton-felvidéki- és a Bakony-vidéki (dunántúli) és a felsőőrsi hímzéskultúra az Értéktárba felvételre kerüljön.
Törekvéseinket jól fémjelzi, hogy hímzőműhelyünk neve egybeforrt a Dunántúl nevével, és országos szinten évről-évre az élvonalban helyezkedik el.
Javaslattevő: Szuperné Bohus Judit és Tislér Anikó
Az elfogadó határozat száma: 11/2020. (20.10.) sz HB határozat.
Civil szervezetek
Testvértelepülések
Felsőörs község jelenleg a németországi Salzweg városával és a felvidéki Pográny (szlovákul Pohranice) községgel ápol testvértelepülési kapcsolatokat, amiről a megállapodásokat a 2007-es, illetve a 2009-es esztendőkben kötötték meg.
A megállapodások értelmében Felsőörs a testvértelepülésekkel minél szorosabb kapcsolatok kiépítésére és ezek ápolására törekszik a kultúra, az oktatás, a sport és a művészetek terén. Támogatják továbbá gyümölcsöző együttműködések kialakítását az idegenforgalom az ipar és a kereskedelem területén.
1. Pográny (Szlovákia)

Pográny község a mai Szlovákia területén Nyitrától 9 kilométerre ÉK-re, a zsitvai lösz-dombvidék ÉNY-i részén fekszik. 2001-ben 1065 lakosa volt, melyből 632 fő magyar és 428 fő szlovák nemzetiségű.
A község közigazgatási határain belüli területek már az őskorban lakottak voltak. A középkorban eredetileg királyi szőlőtermelő birtok, melyet részben az egyháznak adományoztak. Az idők folyamán a település területei többször is gazdát cseréltek világi és egyházi méltóságok között.
A XVIII. században a községnek jelentős termő szőlőföldjei voltak, melyek a török hódoltság idején sem pusztultak el. Ellenben a település lakosszáma ekkor erősen lecsökkent, amit a század első felében betelepítésekkel ellensúlyoztak.
A XIX. századig a település lakosságának jelentős része továbbra is mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkozott, jelentős volt a pogrányi szőlőtermesztés. A község e századbeli fejlődését jelzi, hogy 1871-ben egy téglagyár és négy malom működött itt. Az 1880-as évektől az első világháborúig többször pusztított tűzvész a faluban. Az I. világháború után a község az újonnan keletkezett I. Csehszlovák Köztársaság része lett.
Az 1940-es évektől kezdve az infrastruktúrális fejlesztések eredményeként község arculata fokozatosan megváltozott. Az utcákra szilárd útburkolat került, járdákat építettek. Több lépésben közművesítették a települést. Az egyéni lakásépítkezés keretében sok családi házat építettek fel, ill. építettek át, aminek következtében megnőtt a lakásállomány, kialakítva a település jelenlegi arculatát.
A település a mai napig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A kerületi székhely – Nyitra – közelsége, a kedvező természeti adottságok, a jó borok, az ásványi anyagokban gazdag hőforrás, mind elősegítheti a település jövőbeni fejlődését.
A település lakossága az idők folyamán folyamatos növekedést mutatott. Míg 1869-ben a községnek 830, a századfordulón pedig 916 lakosa volt, addig az 1970-es évekre a lakosszám elérte az 1279 főt. Ez a szám azóta némileg csökkent, jelenleg 1000-1100 fő közötti.
Nevezetességek:
Pográny nevezetessége a 14. századi Római katolikus templom, mely román-gótikus stílusban épült. A templomot 1723-ban barokk stílusban építették át, falfestményei az 1940-es években készültek.
Másik nevezetessége barokk-klasszicista kúriája a 18. század második feléből.
2. Salzweg (Németorsztág)

Salzweg városa a bajor erdők déli lankáin fekszik 456 méteres tengerszint feletti magasságban, az Ilz folyótól keletre, Passautól és a Dunától kb. 5 kilométerre északra. A településnek 2010-ben 6610 lakosa volt.
A város igen jelentős múltra tekint vissza. Területe már kb. 3500 évvel ezelőtt is lakott volt, melyet a bronzkorból származó településnyomokra utaló kerámialeletek bizonyítanak.
A középkorban a település gazdaságilag erősen kötődött Passauhoz, mivel erre szállították a városból a cseh területekre az ott hiányzó, ám az élethez nélkülözhetetlen sót. Innen ered a település elnevezése is. Passau lakói ugyanis többek között a „Salzweg” névvel illették az északra vezető útvonalat, ami akkor inkább még csak egy ösvény volt. A XVI. század elejétől a Csehország felé vezető útvonalat már „Goldenen Steig”-nek (aranyútnak) nevezték, amely az úthoz kötődő virágzó kereskedelem gazdagságát jelképezte. A Passauból északra haladó nemzetközi kereskedelmi forgalom fő árucikkei a só és a velencei portékák voltak, míg visszafelé leginkább gabonát szállítottak. A XVII. században jelentősen visszaesett a teherforgalom a harmincéves háború (1618-1648), valamint a növekvő konkurens bajor és osztrák sókereskedelem miatt, majd teljesen meg is szűnt. A következő évtizedekben azonban az erdőirtások és a növekvő betelepítés szükségessé tette az útvonal kiépítését és folyamatos fejlesztését.
Salzweg történelme szorosan összekapcsolódik a szomszédos Straßkirchen település életével. 1773-ban ez utóbbiban létesült először iskola, amely egészen 1910-ig – a salzwegi iskola létrejöttéig – helyet adott mindkét település és a környező falvak diákjai számára. Az 1900-as években Salzweg egy egyutcás falu volt, kb. 10 birtokkal és 200 lakossal. Straßkirchen ekkortájt kb. 5 házat és 60 lakost számlált. A népességszám a XX. század közepén indult növekedésnek. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Passauból a városban dolgozók itt telepedtek le, másrészt több kis- és középvállalkozás hozott létre itt telephelyet. Miután a két szomszédos település élete sokszor és sokféleképpen összefonódott, 1972. január 1-én a területi reform keretében – önkéntes alapon – Salzweg és Straßkirchen községek egyesültek és közös városházát hoztak létre Salzweg egykori iskolaépületében
Nevezetességek:
A gazdag történelmi múlt számos maradványát ma is megtalálhatjuk a városban. A Lourdes kápolna a XIX. század második felében épült neogótikus stílusban, míg a St. Rupert plébánia és templom jóval modernebb arculatot mutat. Különösen szép a straßkircheni városrész központja, ahol az egykori hercegi érsekség fogadója, ma vendégfogadó és a St. Ägidius barokk plébániatemplom található. Itt érdemes felkeresni a Gutsbräu házi sörfőzdét és bio pincészetet, amely kuriózumként egy oldtimer motorkerékpár múzeumot is rejt, több mint 240 előző századi kétkerekű ingyenes bemutatásával.
A kultúrtörténeti emlékek mellett a vidék számos kirándulási lehetőséget kínál.





























