A Szent-kereszt hegy és a Miske szikla

A Szent Kereszt-hegy természeti és kulturális értékei

Felsőörs déli határában található a sokak által Miske-tetőnek nevezett hely, melynek azonban évszázados elnevezése Szent Kereszt-hegy. Erről tanúskodik a második katonai felmérés térképe is, amely 1806 és 1869 között készült a területről. A térkép jól mutatja, hogy már a XIX. században is állt feszület a hegy tetején. A most látható permi vörös homokkőből készült kereszt azonban viszonylag fiatal, 1912-ben készült. Az is megállapítható, hogy a mostani keresztet a helyszínen faragták ki, mivel rengeteg vörös kődarabot és törmeléket lehet találni körülötte. A terület felszínén kibúvó természetes kőzet azonban nem vörös homokkő, hanem fehér mészkő. A korábbi és a jelen kereszt is észak-dél tájolású. Ahogy régen, úgy most is csak keleti irányból lehet megközelíteni, mivel a hegy északi oldala nagyon meredek. A hely névadója kétségkívül a rajta lévő feszület. A Miske-tető elnevezés a néhai Mike- vagy Miske-palotára utal. A palotát elsőként egy 1299-ből származó okirat említi, amelyben Mátyás örsi nemes eladja palotáját Miskének. Ebben az okiratban Mátyás kiköti, hogy a palota várrá nem alakítható át. A palota sok évszázadon át állhatott, mivel Eötvös Károly a XIX. század derekán még látta megmaradt romjait. Az „Utazás a Balaton körül” című könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a palota falainak a köveit a lakosság hordta el kőfalak és házak építéséhez. A közhiedelem szerint a Szent Kereszt-hegyen állhatott, de ezt nem bizonyítják a XVIII. és a XIX. századi katonai térképek és Eötvös Károly helyszínleírása sem. Könnyen lehet, hogy a hegynek csak a vallásgyakorlásban volt komoly szerepe. Bizonyított azonban, hogy a napóleoni háborúk idején Szegedy Róza a hegyen található sziklabordákra járt búslakodni, amikor szerelmére a kor híres katonájára és költőjére Kisfaludy Sándorra várt, aki akkor a háborúban szolgált. Romantikus történetüket Kisfaludy Sándor fő művében a „Himfy szerelmeiben” írta le. Érdekes, hogy nem az itt lévő sziklát nevezték el Szegedy Rózáról, hanem a Badacsonyban lévő Rózsakövet, amelyet szerelmesek sora keres fel a legenda miatt.       Talán nem is baj, hogy a hegy nem lett turisztikai célpont, mert így a terület természeti értékei kevésbé sérültek. Kiemelendő, hogy Szegedy Róza Szent Kereszt-hegyi sziklája földtani alapszelvényként szerepel a földtani nyilvántartásban (https://map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek/). Itt megtudhatjuk, hogy a sziklakibúvások és sziklafalak a triász korból származnak és az Iszkahegyi Mészkő Formációhoz tartoznak. Az ilyen mészkő alul lemezes, márgás, bitumenes és féregjáratos, felül pedig mikrokristályos, tömött, bitumenes, foltos és pados mészkő. Érdekessége az itteni alapszelvénynek, hogy egy magas kőfal benyomását kelti, mivel mind a két oldala kibúvik a talajszintből. Keletkezése az eróziónak és a földmozgásoknak köszönhető, mert a réteges kőzet az idők folyamán függőlegesre állt és a körülötte lévő puha kőzet pedig kimosódott. További földtani érdekessége a hegynek, hogy a délkeleti oldalának tövében mesterséges geológia feltárást hoztak létre a ’70-es években. Az erősen dőlt világos réteglapokat a fák takarása sem tudja elrejteni a kíváncsiskodó szemek elöl. Itt tanulmányozhatóak a triász időszaki Tethys-tenger üledékei. A hegy botanikai szempontból is nagyon értékes, mivel az Alkút-forrás csordogáló vize ad sajátos üde gyertyános-tölgyes mikroklímát a nyugati hegyoldalnak. Hasonló hatása van a déli oldal alján folyó Malomvölgyi-sédnek is. A hegy magasabb részein azonban a gyertyánt felváltja a cseres-tölgyes és a száraz bokorerdők jellemző fajai a molyhos tölgy és a cserszömörce. A déli magasabb fekvésű helyeken az erdő néhol teljesen felnyílik és kisebb nagyobb gyepfoltok jöttek létre. Emiatt a hegyen számos élőhely típus jött létre és a fajok sokaságának ad otthont. Kiemelendő, hogy eddig 28 védett növényfajt sikerült azonosítani a hegyen. Ezek között vannak szárazságtűrő és nedves klímát igénylő fajok is. Sok közülük sajnos eltűnőben van az emberi beavatkozás és az elszaporodó vadak miatt. Ilyen faj pl. a nemes májvirág és a fekete kökörcsin. Az előbbiből már csak két tő virágzott, míg az utóbbiból már csak egyet sikerült fellelni 2016-ban. Félő, hogy a hegy biológiai sokszínűsége tovább fog szűkülni, s a folyamatot sajnos nagyon nehéz megállítani még természetvédelmi beavatkozások és tiltások segítségével is.