Pápay Sámuel nyelvész

PÁPAY  SÁMUEL  NYELVÉSZ

(1770-1827)

1770. március 8-án született Felsőörsön. Apja Pápay János református iskolamester, édesanyja Kis Katalin. Gyermekkora anyai nagyapja felsőörsi házához köti, aki minden valószínűség szerint a falu elöljárója volt.

Iskolái: 1788-89-ben Kassán járt iskolába, atyja korai halála után azonban visszatért Veszprém megyébe. Neveltetéséről a továbbiakban idősebb testvére,Pápay János gondoskodott. Reménytelen anyagi helyzetében Eszterházy Károly egri püspökhöz folyamodott és elhagyta felmenői hitét, hogy iskoláit befejezhesse áttért a katolikus hitre. Így került a püsök támogatásával előbb Pestre, majd a jogi tanulmányok végzésére Egerbe. Itt két éven át jogi tanfolyamra járt és a magyar nyelv és irodalom tanulásában is előmenetelt tett. Fővárosi tartózkodása alatt hatást gyakoroltak rá az 1790-es mozgalmas jelenetek. 1793-ban a pesti királyi tábla jurátusa lett.1796. június 6-án ügyvédi vizsgát tett és június 10-én felesküdött prókátornak. Ezután Pápára ment és itt vette hírét az Egerben megüresült magyar nyelv és irodalom tanszékének. Pártfogó püspöke 1796 szeptember 12-én ki is nevezte 500 ft. Évi fizetéssel. Pápayt a tanítói buzgóság annyira magával ragadta, hogy tanítványainak sokszor tartott külön órákat is. Ennek az lett a következménye, hogy belefáradt a munkába és gyakran betegeskedett. Pártfogója, Eszterházy püspök halála után 1800-ban lemondott tanítói állásáról és Pápára költözött. Itt ügyvédi gyakorlatot folytatott, a következő évben pedig tiszteletbeli ügyésszé nevezte ki Veszprém megye főispánja. 1802-ben gr. Eszterházy Miklós a devecseri uradalom ügyészévé, a főispán pedig megyei táblabíróvá nevezte ki. A gróf pár év múlva összes uradalmainak ügyét rábízta.

1805-ben feleségül vette pókateleki Kondé Antóniát, bátyja feleségének húgát.

Pest vármegye műszótár készítését határozta el, úgy, hogy minden megye készítsen ilyen szótárt, hogy ezekből tudják összeállítani a teljes szótárt. Veszprém vármegye Pápayt kérte fel erre a munkára, melynek ő derekasan megfelelt. Neki köszönhetők a törvényhozás magyar szavai. Pl. vád, vádlott, tanúk, védők,bírák stb.

1807-től sűrű levelezésben állt Kazinczy Ferenccel. „Nekünk magyaroknak is hazafias kötelességünk , hogy vállvetve munkáljunk nyelvünk erejének és fényének gyarapításán, hogy megóvjuk a külső térveszteségtől, s a belső romlástól, hogy napfényre hozzuk kincseit az évszázadok irodalmából”- mondja.

Dúl a harc az ortológusok és a neológusok között  Mérsékelt nyelvújítás, ragaszkodás a deák nyelvhez, vagy a teljes megújítás, idegen helyett magyar szavak. Ő az utóbbi és Kazinczyék mellett foglalt állást.

„A nyelv a tudományok kulcsa. Minél műveltebb az , annál tanultabb a nemzet.” – írja. „A tudós, csinos nyelv fenntartja századok múlva is dicsőségét a népnek.”

Egy évvel később1808-ban jelenik meg korszakalkotó nagy műve a Magyar Minerva 4. Kötetében  A magyar literatúra esmérete címmel, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténetünk.

A magyar tudós társaság létesítéséhez három évi jövedelmét , ezer ezüst forintot ajánlott fel.

Érdemei méltatását többen szorgalmazták falunkban, így dr. Körmendy József prépost úr, dr. Köves Ferenc miniszteri tanácsos úr, Kozma László az iskola akkori igazgatója. Nekik és Zákonyi Ferencnek, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének köszönhető, hogy 1966. május 29-én délelőtt 11 órakor  szülőháza, a volt községi tanácsháza falán emléktáblát lepleztek le tiszteletére.

Felirata: A magyar irodalomtörténet nagy alakja Pápay Sámuel 1770-1827 Felsőörsön született és innen indult el. A magyar irodalomról elsőnek írt. S neve mintha csillag gyúl… Ezért emlékeznek róla a késői utódok Idegenforgalmi Hivatal Községi Tanács VB 1966.

Sírja Pápán az alsóvárosi temetőben található.