KöszöntőCímerTörténelemFöldrajzTermészeti értékekFelsőörs természeti kincsei filmsorozatLátnivalókEgyházakTársadalmi szerv.DíszpolgárokKörnyezetvédelemTestvértelepülésekÖrökbefogadási akcióHibabejelentésTérképÉrtéktárMegyei ÉrtéktárA katolikus templomA legrégibb sírkőFelsőörs prépostjai és plébánosai 1131-2014-igPápay Sámuel nyelvészA Szent-kereszt hegy és a Miske sziklaA Forrás-hegyi Geológiai Bemutatóhely és TanösvényA malomvölgyi mésztufa gátakAz őskori FelsőörsA prépostsági malom vízjogi engedélye (1904.) és üzemeltetési megállapodása (1778)A legelső okiratBatthyány emlékek FelsőörsönA felsőörsi református templomA katolikus templom műemlékorgonájaA magyar hímző kultúra továbbörökítése több tájegység vonzatában
Felsőörsi MeseösvényKincsek, emlékek őre Felsőörs kötet

		Galéria BL		
			    	
		EFOP. 1.5.2-16-2017-00016.Humán szolgáltatások fej		
			    	
		Felsőörsi nyolcas túra/ Lépten-nyomon túraajánló		
			    	
		Faluház felújítása		
			    	
		Napelemes_pályázat		
			    	
		Csapadékvíz		
			    	
		Veszprém TV		
			    	    	    	    	    	    	
		Pajta Program EKF 2023

A katolikus templom műemlékorgonája

A felsőörsi katolikus templom műemlékorgonája

A felsőörsi prépostsági templom műemlékorgonájának zenetörténeti helyzete és tárgytörténeti jelentősége a fennmaradt analóg hangszer összehasonlításában

A magyar orgonaépítés a zenetörténeti kutatások jelenlegi információi alapján a 13. században kezdődött. Ezek a korai hangszerek még nem hasonlítottak a mai orgonákhoz sem szerkezetükben, sem hangjukban.

Hazánk legkorábbi ma is létező orgonája 1633-ban Sopronban épült, Hannes Woeckerl bécsi orgonaépítő műhelyében. A soproni Szent György templomban találhatjuk, 2008-ban teljes rekonstrukción esett át és eredeti állapotára állították helyre.

Az orgonaépítés következő fennmaradt magyar hangszere a győri Püspökvár magánkápolnájában álló 1720-ban épült szobaorgona és időben a harmadik a felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom műemlékorgonája. Ez a két orgona Magyarországon egyedülálló módon rövid tört mélyoktávos vezérlésű, ami azt jelenti, hogy a két legalsó fekete billentyű középen két részben elválasztva („törve”) nyomható le így összesen 4 hang megszólaltatására képes. Mára csak két ilyen magyarországi orgonánk van. A győrit bécsi mester építette Mária Terézia számára, a felsőörsit pedig egy kőszegi vagy soproni mester, Padányi Bíró Márton megrendelésére, 1745-ben.

A felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom műemlékorgonájának tárgytörténeti jelentősége két szakmai szempontból közelíthető meg. Egyrészt az építési technika funkcionális zeneirodalmi különlegessége miatt, ugyanis 1745-ben a tört mélyoktávos vezérlés már nem volt szokásos műszaki megoldás (gyakran áttértek az alsó oktáv teljes építésére kromatikus kiképzéssel, vagy maradtak a rövid mélyoktávos hangszervezésnél). Az alkalmazott zeneirodalmi anyag összefüggéseiben a tört mélyoktáv tágabb repertoár foglalkoztatására nyújt lehetőséget, mert a rövid mélyoktávos billentyűszervezés nem tartalmazza az alsó oktáv Fisz és Gisz hangját, de ugyanúgy hiányzik a Cisz és Disz hang, mint a rövid mélyoktávos orgonáknál, ezért a felsőörsi hangszer az orgonairodalom jelenleg kevésbé ismert és speciálisan erre a vezérlési típusra készült alkotásainak előadására képes (a 2017-ben készült hanglemez műlistája a mellékletben). A tárgytörténeti megközelítés másik szakmai szempontja a jelenlegi műszaki állapot: a Magyarország területén fennmaradt összesen 2 tört rövid mélyoktávos barokk pozitív orgona (pedál nélküli, kialakításában eredetileg hordozható orgona) közül jelenleg egyedül a felsőörsi van megszólaltatható állapotban (a győri Dóczy kápolna analóg hangszere részben síphibák, részben a szélrendszer miatt nem használható, restaurálás előtt van); valamint abban is egyedülálló a magyarországi orgonaállomány tekintetében a felsőörsi, hogy míg a győri tört mélyoktávos hangszer játszószerkezete a hangszer homlokzatára merőleges kialakítású, a felsőörsi játékmechanikája és a billentyűzete „rückpositiv” rendszerű, azaz a sípszekrény hátsó részén található; így ebből a típusból (tört rövid mélyoktávos hátul-játszós barokk pozitívorgona) Magyarország egyetlen létező és megszólaltatható példánya. A legújabb hangszertörténeti kutatás alapján kijelenthető, hogy a felsőörsi műemlékorgona eredeti fúvója az Elgász Ferenc által épített, mezőörsi későbarokk pozitívorgona szekrényében található. Ez a tény lehetővé tenné az orgona teljes helyreállítását.

A felsőörsi katolikus templom műemlékorgonája tehát megállapíthatóan nagyon különleges, mind a mai napig használható igazi műremek. Speciális kialakítása, jó állapota lehetővé teszi, hogy mind a mai napig koncertek és misék keretében is megszólaljon, ezzel megidézve a régi korok szellemét is. Értéktárba való felvétele lehetővé teszi, hogy még szélesebb körben ismert legyen, eszmei értéke ezáltal tovább nőhet.

A műemlékorgonán készült lemezfelvétel megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=nH2KM1I4eRY