A magyar hímző kultúra továbbörökítése több tájegység vonzatában

A magyar hímző kultúra továbbörökítése több tájegység vonzatában

A Felsőörsi Hímzőműhely zsűrízett alkotásai és munkái

A kézimunkák az emberi kéz alkotásait nemcsak a hasznosságukkal teszik kényelmesebbé, jobbá életünket, hanem kifejező formáik, színeik, az alapanyagok, felhasznált technikák, kompozíciók finom egysége révén érzelmileg is gazdagítják mind művelőinek, mind befogadóikat. A kézművesség reneszánszát éli, mert visszaad olyan hiányzó, már-már feledésbe merülő érzéseket. amelyek a technika fejlődésével az „egyszeri használatos világ” eluralkodásával kihatni készülnek az emberiség életéből. Csak az tudja értékelni, szeretni és megbecsülni, aki ismeri készítésmódját és ebből fakadó jellegzetességeket. Aki pedig el tudja készíteni, arra csodák várnak: az alkotás, az önkifejezés, a teljes kikapcsolódás felemelő érzése.

 A kézimunka a nők életében óriási volt. Egyrészt a viselt darabok, másrészt a lakástextíliák (függöny, drapéria, falvédő, asztalterítő,  futó, párna, asztalközép, kenyérkosárkendő, búcsústarisznya, kötény,  sodrófatartó, blúz,  vállkendő ….) elkészítése a nők feladata volt, mely feladat az egész életüket betöltötte. A dolgos, szorgalmas nő a nehéz napi munka után is, közben is kézbe vette a tűt.

 A mai napig is biztosítja a társági élet kereteit, amely a közösségi élethez biztosítja az alkalmat. A hagyományápolás, az értékteremtés, a természetes anyagok szeretete nemcsak egy letűnt kor nosztalgiája, hanem ennél sokkal több. Életforma, életfelfogás, hitvallás, hogy tudjuk, hol vannak a gyökereink, és tudjuk, merre a holnap. Ezt a mondanivalót hordozza magában a Balaton-felvidék-, Bakonyi-vidék, (dunántúli) hímző kultúra is. A szakkör által feldolgozott és újrafogalmazott kézimunkákkal a mai kor emberének megmutathatjuk e tájjellegű hímzés páratlan, és egyedülálló kincsét. Ez a hímző kultúra sajátos jellemzői a szerkezetével, az öltéstechnikájával, a fonalával és a szélmegoldások befejezésével egyedülálló Magyarországon. A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum által gyűjtött témába vágó anyagok mutatják a múltat, és lehetőséget kínálnak az újrafogalmazásra. Őseink hagyományait tiszteletben tartva a mai kor követelményének megfelelően beillesztjük a mindennapi életünkbe, a lakáskultúrába, és a viseleti darabokba. Kiemelten kezeljük a felsőőrsi hímző kultúra továbbéltetését.

A magyar hímző kultúrák között nívóban is az élvonalba tartozik, ezért szeretnénk neki megillető rangot kiharcolni. Hosszabb távú törekvésünk az említett területen hímző centrumot létrehozni, és minél szélesebb körben megismertetni, hogy az itt élők legyenek tisztába őseink adományával, és gazdag örökségével. Indokoltnak tartjuk, hogy a Balaton-felvidéki- és a Bakony-vidéki (dunántúli) és a felsőőrsi hímzéskultúra az Értéktárba felvételre kerüljön.

Törekvéseinket jól fémjelzi, hogy hímzőműhelyünk neve egybeforrt a Dunántúl nevével, és országos szinten évről-évre az élvonalban helyezkedik el.

Javaslattevő:

Szuperné Bohus Judit és Tislér Anikó

Az elfogadó határozat száma:

11/2020. (20.10.) sz HB határozat.