A katolikus templom műemlékorgonája

A felsőörsi katolikus templom műemlékorgonája


 A felsőörsi prépostsági templom műemlékorgonájának zenetörténeti helyzete és tárgytörténetijelentősége a fennmaradt analóg hangszer összehasonlításában

A magyar orgonaépítés a zenetörténeti kutatások jelenlegi információi alapján a 13. században kezdődött. Ezek a korai hangszerek még nem hasonlítottak a mai orgonákhoz sem szerkezetükben, sem hangjukban.

 

Hazánk legkorábbi ma is létező orgonája 1633-ban Sopronban épült, Hannes Woeckerl bécsi orgonaépítő műhelyében. A soproni Szent György templomban találhatjuk, 2008-ban teljes rekonstrukción esett át és eredeti állapotára állították helyre.

 

Az orgonaépítés következő fennmaradt magyar hangszere a győri Püspökvár magánkápolnájában álló 1720-ban épült szobaorgona és időben a harmadik a felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom műemlékorgonája. Ez a két orgona Magyarországon egyedülálló módon rövid tört mélyoktávos vezérlésű, ami azt jelenti, hogy a két legalsó fekete billentyű középen két részben elválasztva („törve”) nyomható le így összesen 4 hang megszólaltatására képes. Mára csak két ilyen magyarországi orgonánk van. A győrit bécsi mester építette Mária Terézia számára, a felsőörsit pedig egy kőszegi vagy soproni mester, Padányi Bíró Márton megrendelésére, 1745-ben.

 

 

 


A felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom műemlékorgonájának tárgytörténeti jelentősége két szakmai szempontból közelíthető meg. Egyrészt az építési technika funkcionális zeneirodalmi különlegessége miatt, ugyanis 1745-ben a tört mélyoktávos vezérlés már nem volt szokásos műszaki megoldás (gyakran áttértek az alsó oktáv teljes építésére kromatikus kiképzéssel, vagy maradtak a rövid mélyoktávos hangszervezésnél). Az alkalmazott zeneirodalmi anyag összefüggéseiben a tört mélyoktáv tágabb repertoár foglalkoztatására nyújt lehetőséget, mert a rövid mélyoktávos billentyűszervezés nem tartalmazza az alsó oktáv Fisz és Gisz hangját, de ugyanúgy hiányzik a Cisz és Disz hang, mint a rövid mélyoktávos orgonáknál, ezért a felsőörsi hangszer az orgonairodalom jelenleg kevésbé ismert és speciálisan erre a vezérlési típusra készült alkotásainak előadására képes (a 2017-ben készült hanglemez műlistája a mellékletben). A tárgytörténeti megközelítés másik szakmai szempontja a jelenlegi műszaki állapot: a Magyarország területén fennmaradt összesen 2 tört rövid mélyoktávos barokk pozitív orgona (pedál nélküli, kialakításában eredetileg hordozható orgona) közül jelenleg egyedül a felsőörsi van megszólaltatható állapotban (a győri Dóczy kápolna analóg hangszere részben síphibák, részben a szélrendszer miatt nem használható, restaurálás előtt van); valamint abban is egyedülálló a magyarországi orgonaállomány tekintetében a felsőörsi, hogy míg a győri tört mélyoktávos hangszer játszószerkezete a hangszer homlokzatára merőleges kialakítású, a felsőörsi játékmechanikája és  a billentyűzete „rückpositiv” rendszerű, azaz a sípszekrény hátsó részén található; így ebből a típusból (tört rövid mélyoktávos hátul-játszós barokk pozitívorgona) Magyarország egyetlen létező és megszólaltatható példánya. A legújabb hangszertörténeti kutatás alapján kijelenthető, hogy a felsőörsi műemlékorgona eredeti fúvója az Elgász Ferenc által épített, mezőörsi későbarokk pozitívorgona szekrényében található. Ez a tény lehetővé tenné az orgona teljes helyreállítását.

 

A felsőörsi katolikus templom műemlékorgonája tehát megállapíthatóan nagyon különleges, mind a mai napig használható igazi műremek. Speciális kialakítása, jó állapota lehetővé teszi, hogy mind a mai napig koncertek és misék keretében is megszólaljon, ezzel megidézve a régi korok szellemét is. Értéktárba való felvétele lehetővé teszi, hogy még szélesebb körben ismert legyen, eszmei értéke ezáltal tovább nőhet.


A műemlékorgonán készült lemezfelvétel megtekinthető itt:


     https://www.youtube.com/watch?v=nH2KM1I4eRY

 

 


A műemlékorgonán készült lemezfelvétel Felsőörs Könyvtárában megtalálható. Itt belehallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=nH2KM1I4eRY

 

http://liturgikus-orgonazene.bloglap.hu/kepgaleriak/felsoorsi-lemezfelvetel/

 

 

 

 




Koncert után, Dr. Maróti Gábor zenetudós és Szabó Balázs polgármester



Javaslattevő:

Dr. Pásztorné Simon Annamária, közösségszervező

Az elfogadó határozat száma:

62/2019. (12. 16.) sz. HB. határozat.

Az ajánlást Dr. Maróti Gábor készítette.